A legutóbbi négy James Bond-film (a 2006-os Casino Royale, a 2008-as Quantum csendje, a 2012-es 007 – Skyfall és a 2015-ös 007 Spectre – A fantom visszatér) újítása az, hogy a részek összefüggő történetet alkotnak, amely ráadásul fejlődik, halad valamiféle furcsa végkifejlet felé. Ahogy a november helyett áprilisban moziba kerülő legújabb, huszonötödik James Bond-film, a 007 – Nincs idő meghalni is ebbe a sorba tartozik. Mind az öt mozi főszereplője Daniel Craig, aki egészen furcsa módon a modern férfi mintáját közvetíti a James Bond-filmekért rajongó férfiaknak. Épp ezért érdemes górcső alá venni, milyen is lett az a hős, akit a mozivásznon látunk.
Az első és legfontosabb tulajdonsága a Daniel Craig-féle James Bondnak, hogy a legrégibb európai értékeket védelmezi márkás öltönyében, gyorsan suhanó autójával, civilizációnk legújabb technikai újításainak segítségével.
Nagypolgárként, úriemberként, rendkívül okos problémamegoldóként, a modern férfi példaképeként, aki ráadásul mélységesen tiszteli a nőt. Alfahímként persze a legjobb nőket kapja meg jutalmul, de ez példa is a férfi nézőknek: érdemes a jó ügyet, az európai hagyományokat szolgálni, mert még a lelkében szabad modern nő is ezt jutalmazza, aki társául is szegődik Bondnak.
James Bond ugyanis a jó ügyet és a királynőt, a brit koronát szolgálja, az európai demokrácia legrégebbi hagyományait. A James Bond-filmek persze általában leképezik az éppen aktuális világhelyzetet, hogy mást ne mondjunk, ha hidegháború volt a régebbi részekben, akkor James Bond is a szovjet ármánykodással találta szembe magát. Éppen emiatt igencsak érdekes, hogy a legújabb részekben egy elit társaság lesz James Bond ellenfele, azok, akik a világot irányítják, akik terrorcselekmények révén tartják rettegésben a föld lakosságát, akik szexrabszolgának hozzák be a szegény országokból a nőket, akik el akarják tiporni azt a polgári világot és kultúrát, amelynek az elegáns öltönyben rohangáló James Bond az egyik igencsak leleményes védelmezője.
Húsz részen át nem állt annyira közel James Bond karaktere a férfi nézőkhöz, mint a legutóbbi négy alkotásban. (Valószínűleg az ötödik is a sorba tartozik.) Érdemes tehát feltenni a kérdést, mi változott. Egyrészt James Bondnak lett múltja. A huszadik résztől minden filmben egyre többet tudunk meg arról, ki is ő valójában. Másrészt eddig nem vezette személyes bosszú, „csak” a világ megmentésén dolgozott, és nem mellesleg igyekezett megmenteni a nőket is, akiket közel sodort hozzá a jó sors, és akik mindig az ágyában kötöttek ki. Ám a modern férfi példaképe, Daniel Craig James Bondja nem tudja megmenteni a modern nőt. Szinte mind meghalnak, akikhez köze lesz. Felborult tehát a férfi és a nő szövetségének mítosza, Bond esetében pedig megjelent egy új motiváció, ugyanis bosszút áll a nőért a Quantum csendjében, akibe a Casino Royal című filmben szeretett bele, és aki még ebben a filmben meg is hal. Majd újra szerelmes lesz a 007 Spectre – A fantom visszatérben, ahol el is kocsikázik a szőke Léa Seydoux által alakított leánnyal (vele is találkozunk majd a mozivásznon áprilisban).
