Örményország választ, a világ feszülten figyel

Egy ország életében minden választás fontos, azonban vannak olyanok, amelyek a nemzetközi színtéren is óriási hullámokat vetnek. Örményország vasárnap választ, a demokrácia ünnepének pedig ezúttal óriási tétje van. Az Európai Unió harmadik, kifejezetten a választás ellenőrzésére és a dezinformáció elleni küzdelemre fókuszáló missziója már a helyszínen van, az Egyesült Államok alelnöke már támogatásáról biztosította a jelenlegi elnököt, Oroszország pedig szankciókat helyezett kilátásba. A választások kapcsán lapunk megkereste Kránitz Péter Pált, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

Fotó: ANTHONY PIZZOFERRATO Forrás: Middle East Images

Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen belpolitikai tényezők határozzák meg a választást, mely témák azok, amelyek a leginkább mozgatják az örmény embereket. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit lehet kiolvasni az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország nyilatkozataiból és mozgásából. 

A külpolitika az új belpolitika 

Nehéz lenne értelmezni az örmény választást, ha nem adnánk neki megfelelő kontextust, hiszen fontos tisztán látni, hogy milyen értékek és kérdések mentén csoportosulnak a választók. Kránitz Péter Pál szerint jelenleg a kül- és a belpolitika összefonódik az országban. A szakértő szerint habár továbbra is meghatározóak a gazdasági kérdések – hiszen Örményországban óriási a munkanélküliség és a szegénység –, azonban legalább ennyire fontosak az örmény választók számára a biztonságpolitikai kérdések. 

Ez már évek óta az első számú és a legfontosabb kérdés az örmény közvélemény-kutatások szerint. Ezzel összefüggésben például a karabahi örmény menekültek kérdése egyszerre bel-, kül- és biztonságpolitikai kérdés, hiszen százezer örmény menekült hagyta el Karabahot, ott élnek közöttük, a státusuk pedig nincs rendezve. Ez is jól szemlélteti azt, hogy a bel- és külpolitika mennyire összefonódik

– fogalmazott. 

Samvel Karapetyan és pártja munkahelyeket ígért, amikre óriási szükség lenne az országban  
Fotó: KAREN MINASYAN/AFP

Kránitz szerint ugyanakkor a jelenlegi belpolitika egyik óriási kérdése a munkanélküliség, hiszen nemrég azt ígérte a legnagyobb ellenzéki erő vezetője, Samvel Karapetyan, hogy háromszázezer új munkahelyet teremt a hárommilliós országban, „ami nyilván populista túlzás, azonban úgy látszik, hogy ez elég jól rezonál az örmény társadalommal”, nem véletlenül. 

A gazdasági kérdések mellett azonban Kránitz szerint legalább ennyire meghatározó az Azerbajdzsán és Örményország között alakuló béke kérdése. 

Ennek kapcsán fontos látni a szakértő szerint, hogy Nikol Pasinján miniszterelnök egyik fontos üzenete éppen az, hogy Örményország ezúttal a háború és a béke között választ. Azonban éppen Pasinján volt az, akinek a vezetése alatt Örményország két vesztes háborút is vívott Azerbajdzsán ellen a Hegyi-Karabahban. 

A Pasinján vezette Polgári Szerződés Pártja azonban az a párt, amely a béketárgyalásokat végigvitte egészen a 2025. augusztus 8-án előjegyzett és még nem ratifikált békemegállapodás tervezetig. Ezt Washingtonban jegyezte elő az örmény miniszterelnök és az azerbajdzsáni elnök, valamint az amerikai elnök

– emlékeztetett a szakértő. 

 A Zangezur-folyosó kérdése

Az Egyesült Államok jelenléte egyébként nem véletlen, hiszen a béketárgyalások során már az amerikai elnök, Donald Trump is felvetette a Zangezur-folyósó kiépítésének a lehetőségét. Kránitz ennek kapcsán elárulta, hogy a névválasztás körül vannak feszültségek, hiszen Örményország Szjunik tartománya mentén húzódik az útvonal, a Zangezur névnek pedig irredenta, revizionista felhangja van.  

Ezt a kérdést azonban sikerült áthidalni, hiszen Washingtonban az Egyesült Államok közvetítésével megállapodtak a felek a folyosó terveiről, a neve pedig hivatalosan a Trump Route for International Peace and Prosperity (TRIPP) lett. 

A név azonban abból szempontból nem számít, hogy bárhogyan is hívjuk, a nemzetközi kereskedelmi és közlekedési útvonal megszületése kölcsönös függést alakítana ki Azerbajdzsán és Örményország között, ami feltehetőleg segíthetne a két ország közötti konfliktusokkal teli viszony konszolidálásában. Ráadásul a folyosó összekötné ezeket az országokat Törökországgal is, amely a régió egyik legfontosabb szereplője és a NATO egyik oszlopos tagja. 

Habár a háborút vizionáló  miniszterelnök túloz, Kránitz szerint azt fontos látni, hogy több mint nyolc hónapja nem dördültek el a határ mentén lövések. Ugyanakkor miután a békeszerződést még nem ratifikálták, és miután még nincsenek meg a megszilárdult keretek, ezért valóban lehetségesek az ismételt összecsapások, azonban ez Örményország számára semmi jót nem jelentene, hiszen Azerbajdzsán jelentősen erősebb katonai, gazdasági és politikai értelemben is. 

Örményország a világ közepe 

Azt, hogy mennyire kiélezett a helyzet a szakértő szerint, jól bizonyítja, hogy az Európai Unió immár a harmadik misszióját küldi Örményországba. Az utolsó, amit az EU partnerségi missziójának hívnak, kifejezetten a választások miatt és az orosz dezinformáció elleni küzdelem okán érkezett az országba. 

Az első diplomáciai misszió szinte minden országban jelen van, a második EU-misszió azonban már szúrta Oroszország és Azerbajdzsán szemét is, miután ez kifejezetten az Örményország és Azerbajdzsán közötti határszakasz ellenőrzésére érkezett. A harmadik, friss misszió azonban még ennél is problémásabb. 

Nemrég megtartották az Eurázsiai Gazdasági Unió ülését, azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök egy üres székkel szembesült az örmény miniszterelnök helyén. Az orosz elnök egyébként direkt fenyegetésként is értelmezhetően jelezte, hogy Örményországnak hamarosan választania kell a Nyugat és az Eurázsiai Gazdasági Unió között. 

A másik oldalon sincs azonban hiány az érdekekből, hiszen az amerikai elnök is támogatásáról biztosította a jelenlegi örmény miniszterelnököt. Ahogy az is beszédes, hogy Emannuel Macron francia elnök nemrég stratégiai partnerségi megállapodást kötött az örmény kormánnyal, valamint az sem véletlen, hogy az EU–Örményország-csúcstalálkozót a választások előtti kampány hajrájára időzítették. 

Putyin szerint Örményországnak választania kell a Nyugat és az eurázsiai régió között
Fotó: ALEXANDER KAZAKOV/POOL

Oroszország egyébként Kránitz szerint burkolt módon, de nagyon is erősen támogatja az ellenzéki erőket. Ami pedig ennél is nagyobb probléma, hogy a kibertámadások száma is megugrott az elmúlt időszakban. A szakértő szerint korábban ezek az incidensek Azerbajdzsán irányába mutattak, azonban a mostani esetek többségénél Moszkva árnyéka rajzolódik ki. 

Ezek a malware-szoftverek kényes információkhoz próbálnak hozzájutni és azokat megszellőztetni, diplomatáknak, kormányzati szereplőknek, hivatalnokoknak a honlapját támadják. Több dezinformációs művelet zajlik, és különösen az örmény történelmi és közelmúltbeli sérelmekre játszanak rá, az örmény népirtás és a karabahi háború terhes emlékére olyan híreket terjesztenek orosz nyelvű vagy orosz domainekre visszavezethető oldalak a Telegramon, közösségi médiában, miszerint Pasinján mecseteket akar építeni, meg hogy háború lesz Oroszország és Örményország között, hogyha Pasinján győz

– emelte ki a szakértő. 

Kránitz szerint ugyanakkor Örményország már most is súlyos gazdasági retorziókkal néz szembe Oroszország részéről, hiszen több termék exportját is megtiltották, a Kreml pedig már korábban meglebegtette, hogy az Európai Unióhoz való közeledés ára a kedvező gázszerződések felülvizsgálata, esetleges leállítása lehet. 

Az örmény földgázimport 85 százaléka Oroszországból jön, és máshonnan nem is nagyon tudják pótolni, maximum Iránból, de az sem tudja ezt a volument fedezni. Rendkívül gazdaságosan szerzik be ugyanis, hiszen egy hosszú távú kedvezményes keretmegállapodás értelmében a Gazprom 177,5 dolláros ezer köbméterenkénti áron árulja a gázt, aminél a világpiaci ár különösen az iráni háború óta jelentősen nagyobb. Európában 600 dollár körül költünk a gázra. Ennek megszűnése tehát egy rendkívül súlyos energia- és gazdasági válságot okozhatna, amit már minden háztartás megérezne

– emelte ki Kránitz. 

A szakértő egyúttal azt is elárulta, hogy az ellenzéki pártok a kampányban folyamatosan támadták a washingtoni békeszerződés-tervezetet, újra napirendre tűznék a menekültek kérdését, a TRIPP-folyosó kérdését is újratárgyaltatnák, ami nagyon könnyen kisiklathatná a jelenlegi békefolyamatot.

Ez egyébként Oroszországnak és Iránnak is kedvezne. Például a TRIPP- folyosó korábbi változata orosz felügyelet mellett lett először javasolva 2020 novemberében. Ehhez szeretnének visszatérni az oroszok, hogy ők felügyeljék az itteni forgalmat, ugyanis ez nemcsak egy kereskedelmi folyosó, hanem potenciálisan a NATO, tehát Törökország és az Egyesült Államok is fel tudna itt vonulni. Ez egy súlyos geopolitikai kérdés

– emelte ki Kránitz. 

A mostani örmény választás tulajdonképpen a szakértő szerint nem Örményországról szól, hanem a teljes Dél-Kaukázusról és a tágabb régióról, így pedig Örményország ezekben a napokban az első számú területe a nagyhatalmak összeütközésének. Kérdés tehát, hogy mit hoz a vasárnapi választás, valamint az is, hogy miként reagál majd erre az Egyesült Államok, az Európai Unió, na meg persze Oroszország. 

Borítókép: Tüntetők Oroszország befolyásolási kísérlete ellen tiltakoznak (Fotó: AFP)