Baka András több fantomjelöltet is maga mögé utasítva lehet köztársasági elnök

A rendkívüli parlamenti ülés második napján dönt az Országgyűlés Baka András köztársaságielnök-jelöltségéről. A Tisza jelöltjét a Fidesz és a Mi Hazánk sem támogatja annak 2006-os rendőrterror áldozatait érintő álláspontja és az 1956-os Korbely-ügyben játszott szerepe miatt.

Forrás: Facebook

Ha a magyar választók nem is, az algoritmus számára „szimpatikus” volt Baka András a jelek szerint. Fotó: Facebook

A Fidesz és a Mi Hazánk sem támogatja

Sulyok Tamás mandátumának idő előtti megszüntetését már eleve alkotmányos válságnak nevezte Bóka János. A Tisza önkényesen távolította el a tisztség legitim betöltőjét, amivel nemcsak Sulyok Tamást, hanem a köztársasági elnöki intézményt is támadás érte, emelte ki a Fidesz frakcióvezetője. Ezeken túl Baka András 1956-hoz és 2006-hoz fűződő ellentmondásos viszonya is komoly alkalmassági kérdéseket vet fel. A Fidesz és a KDNP egyöntetűen nem vesz majd részt a jelölésben, mivel nincs szükség új elnök választására, hiszen Sulyok Tamást illegitim módon távolították el, azaz nincs üresedés a posztján. 

 

A Mi Hazánk szintén ellenzi Baka jelölését, helyette ők Tóth Máté energiajogászt jelölték, mivel azonban a pártnak 6 képviselője van a parlamentben, hivatalosan nem tudnak jelölni. Toroczkai László elsősorban a Korbely-ügy miatt bírálta a Bakát. Ez volt az az ügy,  amely során Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként ahhoz a többséghez tartozott, amely helyt adott a magyar bíróság által korábban emberiesség elleni bűncselekmény miatt elítélt katonatiszt, Korbely János kérelmének. 

Korbely Jánost a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélte el, mert emberivel 1956-ban, Tatán forradalmárokat lőtt agyon.

 A 2000-es évek úgynevezett sortűzpereiben a kivégzőosztagok még életben lévő tagjait megpróbálták bíróság elé állítani, emberiség elleni bűncselekménynek minősülő, ebből adódóan pedig el nem évülő bűneik miatt. Ezek közé tartozott Korbely János ügye is, aki civileket végzett ki társaival a tatai rendőrség udvarán, miután az egyik forradalmár a zsebéhez nyúlt, amikor megadta magát. Három halálos áldozata volt a tatai sortűznek, az egyik fegyvertelen civilre 36 lövést adtak le. Korbelyt 5 év szabadságvesztésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben. 

Az ügy ezután Strasbourgba került, ahol az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2008-as 11–6 arányú szavazata alapján, ha Korbely nem is, de Magyarország mindenképpen megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezmény 7. cikkét, vagyis a testület szerint a magyar ítélet nem felelt meg a nemzetközi jog követelményeinek. 

Baka ekkor tagja volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának, és a szavazáskor a többséghez tartozott, így ő is hozzájárult az ítélethez.

 

Tiltakozott a semmisségi törvény ellen

Baka András tiltakozott a semmisségi törvény ellen is, amely lehetővé tette a 2006-os tüntetések idején született rendőri vallomásokra vagy jelentésekre alapozott elmarasztaló ítéletek megsemmisítését.

 Szintén a Baka vezette kúriai tanács utasította el a 2006 őszén elfogott, majd első fokon két és fél év szabadságvesztésre ítélt Dukán Dániel ügyében 2018-ban rendőrséggel szemben benyújtott kártérítési igényét is. 

Egy másik eljárásban ugyancsak az általa vezetett tanács utasította el Dukán büntetés-végrehajtási szervekkel szemben benyújtott követelését.

Kormányellenes tüntetés 2006 őszén a belvárosban miután nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszédének hangfelvétele Fotó: MW Archívum

Az Országgyűléstől Strasbourgig

Parlamenti mandátumáról 1991-ben mondott le, miután az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává választották, ezt követően 2008-ig dolgozott a strasbourgi testületben. 2009-ben visszatért Magyarországra és a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották. Megbízatása a bírósági rendszer átalakításával és a Kúria létrehozásával idő előtt megszűnt, ami miatt később Strasbourgban pert nyert a magyar állammal szemben. Ezt követően kúriai bíróként és tanácselnökként folytatta pályafutását. Lapunk is beszámolt arról, hogy Baka András 2011-ben a Figyelőnek azt nyilatkozta:

Az, hogy Magyarország egyik közjogi méltóságát, a harmadik hatalmi ág vezetőjét az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé az utolsó pillanatban berakott módosító javaslattal lehessen elmozdítani a hivatalából, egyszerűen elképesztő!

2026-ban éppen ahhoz készül asszisztálni a Tisza Párt újdonsült államfőjelöltje, ami ellen maga is felszólalt korábban a sajtóban. 

 

„Jobb lesz, mint az elmúlt tizenhat év bármely elnöke” – de attól még ideiglenes államfő lesz

A miniszterelnök Baka megnevezésével láthatóan igyekezett elkerülni a további politikai és kommunikációs kockázatokat, miután az államfőjelölési folyamat elején kudarcot vallott Polgár Judit felkérésével. Azóta az is kiderült, hogy Romsics Ignác sem vállalta a jelöltséget.

Baka Andrást jelöli a kétharmados többségben lévő kormánypárt Fotó: AFP

Viszont azzal, hogy kizárólag a Tisza parlamenti frakciója döntött a jelölt személyéről, Baka András már megválasztása előtt Magyar Péterék politikai akaratától függő államfővé válhat. Mandátumának időtartama sem egyértelmű, a miniszterelnök ugyanis következetesen napirenden tartja a közvetlen államfőválasztás bevezetését.  Így Baka elvileg csak az új rendszer életbe lépéséig maradna hivatalban, de az sem kizárt, hogy kitölti ötéves megbízatását. Magyar Péter mindenesetre már jó előre kijelentette, biztos benne, hogy bárkit is választ meg az Országgyűlés, az jobb köztársasági elnök lesz, mint az elmúlt tizenhat év államfői.