A megszorítások árnyéka vetül Magyarországra

Nagyon úgy tűnik, hogy a Tisza-kormány újra elhozza a megszorítások időszakát. Az ígéretek nagyon sokba fognak kerülni, és ezt valakiknek ki kell fizetnie.

Magyar Péterék vállalásainak teljesítését a lakosság a bőrén is megérezheti. Na meg a pénztárcáján Fotó: Németh András Péter

Megszorítások: az adósság a kulcs

Sebestyén Géza úgy látja, hogy a paksi atomerőmű termelésének drámai visszafogása is súlyosbítja a problémákat. Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a magyar energetikai rendszer kulcserőműve akár egy hónapra is kieshet. Az emiatt fellépő importigény akár százmilliárd forintos többletterhet is jelenthet az országnak. Ráadásul az energiafogyasztásunk visszafogása csökkenti a hazai termelést, így a magyar GDP-t, az adóbevételeket, a foglalkoztatási mutatókat és a lakossági jövedelmet is. Ezek mind negatívan érintik a költségvetés bevéte­leit és még jobban eltávolítják a hiányt a háromszázalékos célértéktől.

– A költségvetés kiadásainak jelentős lefaragására egyébként nem is elsősorban a háromszázalékos hiánycél, hanem az euróbevezetés másik kritériuma, a hatvanszázalékos GDP-arányos államadósság megközelítése érdekében van szükség. A mostani szint és a 2030-as euróérettség együtt azt jelenti, hogy a következő négy év mindegyikében csaknem négy százalékponttal kellene csökkenteni az adósságmutatónkat – magyarázta. 

Szerinte ez vagy roppant dinamikus növekedéssel érhető el, ami most nem valószínű, vagy jelentősen felpörgetett inflációval, ami politikai szempontból nem reális alternatíva, vagy azzal, ha a költségvetés többletet generál hiány helyett.

Az Európai Bizottság azonban 2026-ra 6,2 százalékos, 2027-re pedig 5,8 százalékos hiányt vár. Ha a magyar kormány többletet szeretne ezek helyett, akkor a bevételek jelentős felpörgetésére vagy a kiadások kőkemény lefaragására, netán a kettő valamilyen kombinációjára van szükség. A kormányzatnak már eddig is voltak olyan lépései, amelyek ebbe az irányba mutattak. A Vidéki otthonfelújítási program kivezetése a kiadási oldalon csökkentette a hiányt. A kamatstop szeptember végi kivezetése ugyanilyen hatással járhat, ahogyan a Széchenyi-hitel kamatának piacivá tétele is. Bár ezek a lépések első körben közelebb viszik a kormányt a hiány lefaragásához, egyben csökkentik a hazai ­GDP-t is, hiszen kevesebb pénzt hagynak a családoknál, illetve vállalkozásoknál. Ezek a szereplők így kevesebbet költenek, ez pedig negatívan hat az adóbevételek mértékére.

Nincs ingyenebéd?

Az Európai Bizottság eközben az árstopok, valamint az általános energiatámogatások leépítését sürgeti. Álláspontjuk szerint ezek költségesek és torzítják a piaci jelzéseket. Azonban a mostani, jó eséllyel inflációs nyomással és energiaár-emelkedéssel jellemezhető időszakban ezen intézkedések kivezetése komoly terhet jelentene a lakosságnak. – Ha a kormány ezeken a területeken is szigorít, az tovább javítaná a költségvetés egyenlegét, ám még jobban lenyomná a magyar gazdasági teljesítményt és újabb csapást jelentene a foglalkoztatásnak, a bérdinamikának, így a családok jólétének is – emelte ki Sebestyén Géza.

Mindeközben a kormánytól ellentmondó jelzések érkeznek. A 2026-os felülvizsgált költségvetés kapcsán Magyar Péter hangsúlyozta, hogy nem lesz megszorítás. Ám ő mondta azt is, hogy nincs ingyenebéd. Ez pedig arra utal, hogy a lakosság szerinte is megérezheti a hiányjavító intézkedéseket.

Kármán András pénzügyminiszter reális alapokról beszélt az új büdzsé kapcsán. Ez a megfogalmazás inkább megszorításokat sejtet, mint egy komoly gazdaságélénkítő programot. Ezt erősíti az Euro­group elnökének az adósságcsökkentés fontosságáról szóló üzenete is.

– Összefoglalva mind a külső, mind a belső folyamatok nehezebb hónapokat vetítenek előre. Az olaj drágulása magasabb inflációt és kamatokat hozhat, ami a gazdaságot is fékezi. Paks kiesése nagyobb importszámlát, gyengébb forintot és nagyobb hiányt eredményezhet. A korábban bevezetett gazdaságélénkítő intézkedések kivezetése javítja a költségvetés egyenlegét, ám visszafogja a magyar gazdaságot és negatív jóléti hatással jár. Ezt a képet erősíti a kormányzati kommunikáció is. Ezek alapján ami várható, az úgy néz ki, mint egy megszorítás, úgy hangzik, mint egy megszorítás, és úgy is tűnik, mint egy megszorítás – értékelt Sebestyén Géza.