Így lett Baka András a Tisza Párt (ideiglenes) bábállamfő-jelöltje

Magyar Péter célzott jogalkotással mandátuma lejárta előtt eltávolítatta Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy helyet csináljon saját jelöltjének.

Baka Andrást jelöli a kétharmados többségben lévő kormánypárt Fotó: PETER KOHALMI Forrás: AFP

Politikus ki lett zárva

Magyar Péter a pártpolitikában jártas jelölteket már korábban kizárta, és bár ott Forsthoffer Ágnessel példálózott, aki szerinte kitűnő köztársasági elnök lenne, valószínűleg inkább Bárándy Péterre és Hadházy Ákosra gondolhatott. Hiszen bármilyen hihetetlen is.

a Medgyessy-kormány egykori igazságügyi minisztere és az egykori LMP-s, majd független országgyűlési képviselő is komoly jelöltként merült fel az internetes nyilvánosságban.

Csak ideiglenes lesz a mostani jelölt is

A miniszterelnök azonban több kockázatot nem akart vállalni, és több kommunikációs hibát sem szeretett volna véteni, miután emlékezetes módon már az elnökjelölési folyamat legelején látványosan befürdött Polgár Judit jelölésével. Azóta azonban az is kiderült, hogy Romsics Ignác sem vállalta a felkérést.

Azzal viszont, hogy a Tisza-frakció egyedül döntött a köztársasági elnök személyéről egyből Magyar Péter bábjává vált Baka András, akinek ráadásul a mandátuma is ideiglenes. Legalábbis Magyar Péter következetesen lebegteti, hogy szívesen bevezetne közvetlen elnökválasztást is. A most megválasztandó jelölt elvileg csak addig kap mandátumot, de az is lehet, hogy kitölti az ötéves mandátumát. 

Magyar Péter azt is előre leszögezte, hogy szerinte bárkit is választanak meg, jobb elnök lesz, mint az elmúlt 16 év államfői. 

Az ellenzék nem akar és nem tud jelölni

A Fidesz és a KDNP nem vesz részt a jelölés folyamatában. Szerintük nincs szükség új elnök választására, hiszen Sulyok Tamást illegitim módon távolították el, így nincs üresedés a posztján. A Mi Hazánk jelöltje Tóth Máté energiajogász, azonban mivel csak 6 képviselőjük van a parlamentben, hivatalosan nem tudnak jelölni. 

Sulyok Tamás kezdettől fogva célkeresztben volt 

Emlékezetes, Magyar Péter már a választások előtt azzal kampányolt, hogy kormányra kerülés esetén leváltják a köztársasági elnököt. 

Magyar Péter már a választások éjszakáján, majd a másnap tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is lemondásra szólította fel a hivatalban lévő köztársasági elnököt és több olyan közjogi méltóságot és közjogi tisztségviselőt, akik szerinte a korábbi rendszer működéséhez kötődnek.

Alig néhány nappal a választást követően a miniszterelnök a Sándor-palotában személyesen kérte Sulyok Tamást, mondjon le, az államfő pedig azt ígérte, megfontolja az érveket. Pár nappal később, április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter újabb határidőt jelölt ki és május 31-ig kérte az államfő és a közjogi vezetők önkéntes távozását. 

A közjogi méltóságok vegzálását a parlament alakuló ülésén is folytatta az új miniszterelnök, amikor Sulyok Tamást ordibálva, méltatlan módon igyekezett nyilvánosan megalázni és a lemondás irányába presszionálni. 

Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében.

Az államfő a közösségi oldalán is reagált az ellene irányuló támadásra, tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. 

A miniszterelnök válaszul az igazságügyi miniszter társaságában, Görög Mártával látogatott el újfent a Sándor-palotába, hogy Sulyok Tamással tárgyaljanak, a találkozót követően pedig bejelentette, módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében.

A 17. célzott módosítás

Július közepén Magyarország Országgyűlése megszavazta az alaptörvény 17. módosítását. 

Ez a jogállamisággal egyértelműen szembe menő, személyre szabott, célzott módosítás egyetlen mondattal megszüntette mandátumának lejárata előtt a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.  

A köztársasági elnök ugyan a neki hagyott ötnapos „gondolkodási időt” kihasználta, de végül, mivel eljárási és formai hiba nem volt, aláírta a jogszabályt. Ez azt is jelenti, hogy

 július 19-én, vasárnap éjféltől Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma megszűnt, amíg utódját kedden meg nem választják, addig jogait az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja.

Az Országgyűlés augusztus 11-én, kedden szavaz az államfő személyéről. nem kétséges a szavazás kimentele, így Baka András beül abba a székbe, ami célzott jogalkotás miatt üresedett meg, miközben ő volt az, aki hasonló miatt nehezményezte a saját felmentését anno.