Sulyok Tamás aláírta az elmozdításáról szóló alaptörvény-módosítást + videó

Sulyok Tamás aláírta az alaptörvény 17. módosítását, tehát a köztársasági elnök megbízatása vasárnap megszűnik, az államfő jogait Forsthoffer Ágnes gyakorolja. Az alaptörvény-módosítással hatályba lép a képviselői cikluskorlát is. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.

Fotó: Csudai Sándor

Ezért nem mondott le az államfői tisztségről

Ez szerinte az emberi viszonyokban mindenekelőtt az emberi méltóság tiszteletét jelenti, az intézmények közötti viszonyban pedig egymás alkotmányos szerepének, hatásköreinek tiszteletben tartását. Csak így tudja minden állami szerv betölteni saját alkotmányos szerepét és küldetését. Ezek az elvek egyben az európai kultúrához illő, civilizált és jogállami működés alapjai. Úgy véli, ezzel ellentétes út, ha a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmányos szabályok megkerülése útján kívánja elérni céljait.

A lemondásomat követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott, a hivatalban maradást. Az alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciában. Közjogi méltóságok, jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein

– hangsúlyozta Sulyok Tamás. Kijelentette, a jog számára alapvetés, köztársasági elnökként feladatait mindenkor az alaptörvény keretei között, annak teljes tiszteletével látta el. Mint mondta, ennek legfőbb bizonyítéka az is, hogy elmozdításának egyetlen módját az új kormánypárt mindvégig az alaptörvény módosításában látta. 

Sulyok Tamás elmondta, a köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni.

Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az alaptörvény alapján sem a köztársasági elnököt, sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelem.

Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet. Az alkotmányozó hatalom így szabadon dönt az alaptörvény tartalmi kérdéseiről, a magyar és európai alkotmányos értékek melletti kiállásról vagy azok elutasításáról is.

Sulyok Tamás kijelentette, nemzeti sorskérdéshez személyes vagy politikai érdekeken is túlmutató válaszúthoz érkeztünk. Ilyen esetben a köztársasági elnök előtt két út áll: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz, vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

Nincs alkotmányos eszköze a módosítással szemben

Bejelentette, a hatályos alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módja élni.

Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem

fogalmazott, hozzátéve: maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.

A demokratikus jogállam megszűnt

Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt

– jelentette ki Sulyok Tamás. Úgy folytatta, megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is. Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. Hangsúlyozta, a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni. 

Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni, minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket, szeressük Magyarországot

– mondta végül a távozó köztársasági elnök.

Eljárási hiba nem volt

Sulyok Tamásnak sok választása nem maradt az aláírás előtt, ugyanis a köztársasági elnöknek nincs politikai felelőssége, amennyiben a parlament kétharmada az alaptörvényt módosítja, akkor is csak eljárási hibára hivatkozva fordulhatott volna az alkotmánybírósághoz, de ilyet nem lehetett találni.

Magyar Péter miniszterelnök korábban már jelezte, hogy ebben az esetben egyébként megfosztási eljárást kezdeményeztek volna a köztársasági elnökkel szemben, amelynek megindításához a parlamenti képviselők kétharmada szükséges. Ilyet korábban még nem alkalmaztak egyetlen államfővel szemben sem.

Ki lehet Sulyok Tamás utódja?

Sulyok Tamást a köztársasági elnöki székben a Tisza Párt ígérete szerint egy átmeneti elnök követi majd, Magyar Péter ugyanis beszélt arról, hogy ő maga közvetlen elnökválasztást szeretne. Várhatóan a miniszterelnök és pártja ennek ellenére a parlamenti kétharmados többség birtokában megválaszt majd egy új köztársasági elnököt, aki adott esetben kitöltheti az ötéves mandátumát is.

Egyes elemzők szerint a Tisza politikusai közül Rost Andrea kormánybiztos, Bujdosó Andrea frakcióvezető, vagy Gajdos László miniszter a legesélyesebbek a posztra. Korábban Forsthoffer Ágnes jelölése is felmerült, de nem valószínű, hogy ilyen gyorsan házelnököt cserélne a Tisza, mivel akkor a parlamenti politizálás éppen formálódó kereteit is újra kellene szabniuk, amihez megint nehéz lenne jelöltet találni.

Emlékezetes, Magyar Péter már a választások előtt azzal kampányolt, hogy kormányra kerülés esetén leváltják a köztársasági elnököt. Magyar Péter már a választások éjszakáján, majd a másnap tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is lemondásra szólította fel a hivatalban lévő köztársasági elnököt és több olyan közjogi méltóságot és közjogi tisztségviselőt, akik szerinte a korábbi rendszer működéséhez kötődnek.

Alig néhány nappal a választást követően a miniszterelnök a Sándor-palotában személyesen kérte Sulyok Tamást, mondjon le, az államfő pedig azt ígérte, megfontolja az érveket. Pár nappal később, április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter újabb határidőt jelölt ki és május 31-ig kérte az államfő és a közjogi vezetők önkéntes távozását. A közjogi méltóságok vegzálását a parlament alakuló ülésén is folytatta az új miniszterelnök, amikor Sulyok Tamást ordibálva, méltatlan módon igyekezett nyilvánosan megalázni és a lemondás irányába presszionálni. 

Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében.

Az államfő a közösségi oldalán is reagált az ellene irányuló támadásra, tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. A miniszterelnök válaszul az igazságügyi miniszter társaságában, Görög Mártával látogatott el újfent a Sándor-palotába, hogy Sulyok Tamással tárgyaljanak, a találkozót követően pedig bejelentette, módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében.