Védett ár: élt pár hónapot
Ennek kapcsán érdemes felidézni: A védett árat március 9-én vezette be az Orbán-kormány, arra hivatkozva, hogy a háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyagárak egész Európában meredeken emelkedni kezdtek. A rendelkezés értelmében a benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj esetében 615 forint literenként volt, e fölé nem mehettek a kiskereskedelmi árak.
A Tisza-kormány június 27-ei hatállyal szüntette meg az az üzemanyagok hatósági árszabását. A kormány a kedvező gazdasági helyzetre tekintettel döntött a lépésről, majd kisvártatva az Országgyűlés meg is szavazta a javaslatot.
A Fidesz-frakció akkor azzal a javaslattal élt, hogy a kormánytöbbség a kivezetés helyett az eddigi védett árakat árplafonként hagyja meg. Ez a megoldás megakadályozhatta volna, hogy a védett ár fölé ugorjon a töltőállomásokon fizetendő összeg. A Tisza végül nem ezt választotta, inkább felhatalmazást adott a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát akkor, ha a piaci viszonyok aránytalanul megváltoznának.
Ezzel a kitétellel kapcsolatban több aggály is felmerült: egyrészt – mint arra Balla György, a Fidesz képviselője felhívta figyelmet – a szövegezésben már nem szerepel a magyar rendszámú autókra vonatkozó rész. Ez korábban azt biztosította, hogy magas árkörnyezetben ne induljon el a „benzinturizmus” az olcsó magyar üzemanyagért, ugyanis ez készlethiányhoz vezethet. Vagyis, ahogy Balla György fogalmazott, a magyar rendszámokról szóló kitétel törlése voltaképpen azt biztosítja a miniszternek, hogy a készlethiány megelőzésére hivatkozva akár soha többé ne kelljen visszavezetnie a hatósági üzemanyagárakat.
Másrészt a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan szabályozásra lenne szükség, amely átlátható, következetes, és figyelembe veszi az ország, a lakosság, valamint a piaci szereplők érdekeit is. Gépész László szerint a döntési kritériumokat és a döntési mechanizmust előre rögzíteni kellene, mert ez biztosítaná a jogbiztonságot. Szerinte ilyen körülmények között a vállalatok kockázati felárat építenek be az áraikba, ami végső soron drágább üzemanyaghoz vezet.





















Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!