Védett ár: élt pár hónapot
Ennek kapcsán érdemes felidézni: A védett árat március 9-én vezette be az Orbán-kormány, arra hivatkozva, hogy a háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyagárak egész Európában meredeken emelkedni kezdtek. A rendelkezés értelmében a benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj esetében 615 forint literenként volt, e fölé nem mehettek a kiskereskedelmi árak.
A Tisza-kormány június 27-ei hatállyal szüntette meg az az üzemanyagok hatósági árszabását. A kormány a kedvező gazdasági helyzetre tekintettel döntött a lépésről, majd kisvártatva az Országgyűlés meg is szavazta a javaslatot.
A Fidesz-frakció akkor azzal a javaslattal élt, hogy a kormánytöbbség a kivezetés helyett az eddigi védett árakat árplafonként hagyja meg. Ez a megoldás megakadályozhatta volna, hogy a védett ár fölé ugorjon a töltőállomásokon fizetendő összeg. A Tisza végül nem ezt választotta, inkább felhatalmazást adott a kereskedelempolitikáért felelős miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg a benzin és a gázolaj hatósági árát akkor, ha a piaci viszonyok aránytalanul megváltoznának.
Ezzel a kitétellel kapcsolatban több aggály is felmerült: egyrészt – mint arra Balla György, a Fidesz képviselője felhívta figyelmet – a szövegezésben már nem szerepel a magyar rendszámú autókra vonatkozó rész. Ez korábban azt biztosította, hogy magas árkörnyezetben ne induljon el a „benzinturizmus” az olcsó magyar üzemanyagért, ugyanis ez készlethiányhoz vezethet. Vagyis, ahogy Balla György fogalmazott, a magyar rendszámokról szóló kitétel törlése voltaképpen azt biztosítja a miniszternek, hogy a készlethiány megelőzésére hivatkozva akár soha többé ne kelljen visszavezetnie a hatósági üzemanyagárakat.
Másrészt a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan szabályozásra lenne szükség, amely átlátható, következetes, és figyelembe veszi az ország, a lakosság, valamint a piaci szereplők érdekeit is. Gépész László szerint a döntési kritériumokat és a döntési mechanizmust előre rögzíteni kellene, mert ez biztosítaná a jogbiztonságot. Szerinte ilyen körülmények között a vállalatok kockázati felárat építenek be az áraikba, ami végső soron drágább üzemanyaghoz vezet.
