Az EU észbe kapott? Brüsszel visszalépne, mégis félti az európai ipart a karbonáraktól

Több ingyenes karbonkvótát kapnának az energiaintenzív ipari szereplők, hogy a termelés ne költözzön az unión kívülre.

A Mátrai Erőmű is nagy karbonkvóta-felhasználó Forrás: Mátrai Erőmű Zrt.

Jelképes lesz az eredmény?

A brüsszeli dilemma persze fennmarad, hiszen azt nem engedte el, hogy egyszerre kellene gyorsan csökkenteni a kibocsátást, ösztönözni a zöld beruházásokat, és közben megőrizni az európai ipar teljesítményét – bár a hírek alapján lehet, hogy ez a hajó már elment. A több ingyenes kvóta rövid távon enyhíti a vállalatok költségeit, de gyengítheti a karbonár által biztosított beruházási ösztönzőt. Vagyis az EU most két cél között próbál egyensúlyozni: ne költözzön ki az ipar Európából, de ne is álljon le a dekarbonizáció.

Érdemes viszont fontolóra venni néhány adatot.

Az Európai Unió kisebb szeletét adja a globális kibocsátásnak: 2025-ben már csak a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 5,8 százaléka származott a közösségből, miközben az uniós kibocsátás 1990 óta 35,6 százalékkal csökkent. A világ többi részén azonban a kibocsátás tovább nőtt, 2025-ben globálisan új rekordot ért el. Magyarország a teljes karbonemisszió 0,11 százalékáért felel.

Meglehet, a gazdaság szempontjából most nem az egyensúlyozásnak van itt az ideje, inkább hathatós cselekvésnek.

Kifogásolók sorakoztak fel az ETS ellen

Júliusban tíz tagállam – Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Görögország, Ciprus és Észtország – közös fellépésben sürgette az ETS felülvizsgálatát. Lassabb kvótacsökkentést, kiszámíthatóbb karbonárakat és az energiaintenzív iparágak számára az ingyenes kvóták nagyobb szerepének fenntartását szorgalmazta. Az Európai Bizottság júliusban már maga is egy szélesebb ETS-reformot terjesztett elő, amely többek között az ipari dekarbonizáció finanszírozását, az ingyenes kvóták szabályait és a CBAM működését is érintené.

A magyar iparban több olyan jelentős vállalat működik, amelyet az ETS és az elmúlt évek magyar kvótapolitikája közvetlenül érintett. A magyarországi nagy kibocsátók között ott van a Mátrai Erőmű is, miközben az energiaintenzív iparban a Mol, a Nitrogénművek, a Holcim királyegyházi cementgyára, valamint a váci és beremendi üzemeket működtető Duna-Dráva Cement mellett jelentős kvótaköltséggel szembesülnek más nagy ipari vállalatok is.