A forradalomról szóló konferencián sem jutott egy szó a Terror Házára

Különösre sikerült Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter felszólalása a Városházán rendezett, az 1956-os forradalom 70. évfordulójára emlékező konferencián. A tárcavezető ugyan a szabadságról, a magyarok sokféleségéről és 1956 örökségéről beszélt, ám a közelmúlt egyik legfontosabb emlékezetpolitikai ügyéről, a Terror Háza Múzeum bezárásáról, majd villámgyors újranyitásáról egyetlen szót sem ejtett.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Fotó: Hatlaczki Balázs

A miniszter számára azonban a konferencia után sem nyílt alkalom arra, hogy ezekre a kérdésekre választ adjon. A tárcavezető ezt követően egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távozott a helyszínről.

Karácsony: 1956 „senkié, mert mindenkié”

Karácsony Gergely főpolgármester felszólalásában elsősorban az 1956-os forradalom sokféleségét és az emlékezetpolitika kérdéseit hangsúlyozta. Azt mondta, 1956-ban rövid időre láthatóvá vált a magyar társadalom autonóm szerkezete, és szerinte a forradalom öröksége nem sajátítható ki egyetlen politikai oldal vagy közösség által. 

A főpolgármester Nagy Imre szerepének újbóli értékelését is sürgette, miközben arról beszélt, hogy az évforduló lehetőséget teremthet az 1956-ról kialakult különböző értelmezések közötti párbeszédre.

A főpolgármester szerint 1956 legfontosabb öröksége éppen annak sokszínűsége, hiszen a forradalomban különböző társadalmi és politikai hátterű emberek kerültek egymás mellé. Beszédében ezért úgy fogalmazott, hogy 1956 „senkié, mert mindenkié”, és a nemzeti összetartozást nem az egységes gondolkodásban, hanem a különbözőségek melletti együttélésben látta. 

Borítókép: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter (Fotó: Hatlaczki Balázs)