Néhány méterre lehetnek IV. Béla király sírjától – Független kutatók tudják, hol kell keresni

Hol van IV. Béla király sírja? Egy független kutatócsoport szerint a tatárjárás után az országot újjáépítő magyar király nyughelye Esztergomban lehet, mindössze néhány méterrel a jelenlegi földfelszín alatt. A kutatók szerint írott és tárgyi források, geofizikai mérések és más nyomok is ugyanarra a helyre mutatnak, ahol egy 1920-ban felfedezett földalatti üregben három vörösmárvány szarkofágot találtak.

A király sírját rejtő, elpusztult esztergomi Nagyboldogasszony templom hasonló terv alapján épülhetett, mint a bélapátfalvai ciszterci templom.

Az elsüllyedt középkori templomok feltételezett helyének vetítése Esztergom Királyváros mai térképére.
Forrás: IV. Béla Rejtekben Kutatócsoport

Minden nyom egy irányba mutat

Hosszasan sorolják a regénybe illő történetet alátámasztó forrásokat és történeti munkákat, amelyek folyamatosan sokasodnak a kezükben. Immár lassan hét éve küzdenek azért, hogy a felbecsülhetetlen jelentőségű lelőhely napvilágra kerülhessen. A kutatás során előkerült írott és tárgyi bizonyítékok egytől-egyig erősítik a feltevésüket: jó nyomon járnak, Béla király valóban ott van, ahol kezdettől gyanítják. És, hogy miért regénybe illő a történet? Esztergom és benne a királysír is látott már ezt-azt a történelemből – csillogó nagyság, elképzelhetetlen pusztítás és szenvedés, német hatalmaskodás és ármánykodás a török kor utáni, kivérzett Magyarországon, majd egy korábban élő emlékezet feledésbe merülése. Nem különben izgalmas maga a kutatócsoport tevékenysége.

Egy 1920-as családi történet volt a kiinduló kapaszkodó, ami önmagában szenzációs, hogy egy száz évvel ezelőtt élt hétköznapi csizmadiamester vezeti el a mai kutatókat a nyolcszáz évvel ezelőtti, legendás királyhoz.

A bizonyítékok gyűlnek, ám közben intézményi hitegetések, üres ígéretek, különös gáncsoskodások, valamint az illetékes szakemberek furcsa, távolságtartó közönye övezik a kutatócsoport tevékenységét. Korábbi közadakozásokból fedezték az eddigi, drága műszeres vizsgálatokat, míg a kutatómunka összehangolását, a források állhatatos gyűjtését és értelmezését a csoport tagjai végezték szabadidejükben.

A Béla király sírját rejtő egykori Nagyboldogasszony templom és a hozzá épült kolostor feltételezett elhelyezkedése a mai városhoz képest. Ez az újabb vetítés már nem egyhajós, hanem latin kereszt alaprajzú templommal számol a források és mérési eredmények ismeretében.
Forrás: IV. Béla Rejtekben Kutatócsoport

A történetet Horváth Csaba építőmérnök-közgazdász indította el – az ő nagyapja volt Harcsa Dániel csizmadiamester, aki megvásárolta Esztergomban a Jókai utca 7 alatti házat, majd 1920-ban, egy építkezés során a munkásai rábukkantak a hatalmas földalatti üregre, az alján három vörösmárvány szarkofággal. A háború után feldarabolt, létéért küzdő Magyarországon más logika érvényesült, mint amit ma gondolnánk, így az üreget feltöltötték törmelékkel, és visszafedték. De mi lehet ez az üreg?

A templomos lovagoktól a ferences szerzetesekig

Szinte biztos, hogy egy ősi templommaradvány. Az ősisége önmagában is érdekes kérdés – mondja Gombkötő Csaba, az általa összegyűjtött forrásokra és történettudományi munkákra hivatkozva. Török kori elpusztulásakor a minorita ferencesekhez tartozott a Boldogasszony templom, amelynek a földalatti romjai közt valószínűsítik Béla király sírját.

Ez azonban nem a templom eredeti változata, ráadásul nem is az eredeti királyi temetkezési hely.

Kacifántosnak tűnhet, de hamar kibogozzuk. Esztergom, királyi központhoz méltó, európai mércével is nagyváros volt a középkorban, amelyben összesen 38 korabeli templomról tudunk. A mai Jókai utca 5-7 számú házak helyén állt Boldogasszony templomot II. András királytól kaphatták meg, és alakították át a ferences barátok valamikor 1228 előtt. Így kerültek feltehetően a templomos lovagok szomszédságába, akiknek a mai Jókai utca 1 szám alatti Sándor palota helyén állhatott a rendházuk, és talán ők használták addig a szóban forgó templomot is. Ez azért is észszerű következtetés, mert a templomosok kimondottan keresték a bizánci stílusú, ezért altemplommal rendelkező templomokat, márpedig itt akár az avar korból származó, ugyancsak Szűz Máriának szentelt bizánci stílusú kőtemplom állt ezt megelőzően. A templomos rend 1312-es bukása után az egész épületegyüttes a ferenceseké lett, akik között korábbi templomosok is meghúzódhattak.

Nolcszáz éve élt templomos lovagok sírjai a londoni Temple-ben.
Forrás: wikimedia.org

A templomosok üldöztetését viszont megelőzte néhány fontos esemény. A ferencesek éppen csak megtelepedtek a környéken, máris nagy vállalkozásba kezdtek: az akkor fiatal király, IV. Béla támogatásával bazilikát építettek a Boldogasszony templom tőszomszédságába. A Segítő Szűz bazilikát 1242-ben felégették az Esztergomra törő mongolok, majd az újjáépítéssel éppen 1270-re készült el a rend, így oda temetkezett a ferenceseket kedvelő, akkor elhunyt IV. Béla király, az őt néhány héttel követő felesége, Laszkarisz Mária, valamint az előző évben 19 évesen elhunyt fiukat, Béla herceget is ott helyezték végső(nek szánt) nyugalomra. Ezt a három szarkofágot láthatták az 1920-ban felfedezett üregben. Csakhogy ez az üreg nem a Segítő Szűz bazilika, hanem a mellette állt, régebbi, Boldogasszony templom maradványa. Mi történt?

Ez is Mohácsnál veszett el

A királyi család földi maradványait rejtő bazilika az Árpád-ház kihalását követő évek trónharcai során ismét megsérült, de ez még nem volt végzetes. Anjou Károly uralkodása alatt – immár gótikus stílusban – újjáépítették, és még pompásabb lett. A mohácsi vereséget követő felfordulás viszont megpecsételte a királyi sírhely sorsát. A török megszállás előtti trónharcok során súlyosan megrongálódott az impozáns épület, de ezután már nem volt többé olyan király, illetve nemzeti erő az országban, akinek módjában vagy szándékában állt volna rendbe hozatni. A ferences barátok a beomlott bazilikából a szomszédos Nagyboldogasszony templomba menekítették át a szarkofágokat, amikor Szapolyai János seregei 1532-ben ostromolták a Habsburg Ferdinánd kezén lévő várost.

Ez utóbbi templom és az oda átmenekített királysír átvészelte a török megszállás első szakaszát, ám a várost 1595-ben visszafoglaló Habsburg seregben szolgáló vallon zsoldosok lerombolták.

Balra: Az elpusztult Segítő Szűz bazilikából származó, esztergomi ciszterci szerzetesek által faragott madonnaszobor torzója.
Jobbra: Madonnaszobor a franciaországi Fontenay ciszterci kolostorában, ahol nem volt iszlám hódítás, és nem verték le a szobrok arcát.

Az 1605–1683 közti, második török hódítás idején már csak a romokat és a hozzájuk kötődő hagyományt őrizte a szultáni engedéllyel Esztergomban maradó, maroknyi túlélő ferences szerzetes. A törökök végleges, 1683-as kiűzése után azonban Franz Kuckländer várparancsnok (vélhetően a bécsi udvar szándékaival egybevágva) sokkal inkább német, semmint magyar Esztergomot képzelt el a folytatásban. A helyiek által gyűlölt városparancsnok intézkedéseit erre a szálra lehet felfűzni, miközben természetesen a saját, gyors meggazdagodásáról sem feledkezett meg.

Elűzte az ötszáz éve ott működő magyar ferenceseket, és a helyükre németeket hívott be, akik a közelben új templomot építettek.

Így merült feledésbe a régi, nagy ferences templomok emléke Esztergomban, a királysír pontos helyével együtt. Azt persze a régészek és történészek is tudják, hogy ebben a városban kell keresni IV. Bélát, de a független kutatócsoport eddigi tapasztalatai szerint az a benyomásuk, mintha jó páran ma sem szeretnék, hogy kitisztuljon a nemzeti szempontból kiemelkedő jelentőségű történelmi rejtély…

A IV. Béla Rejtekben kutatócsoport korábbi közadakozásból végzett műszeres vizsgálatokkal olyan részeredményeket ért el, amelyek szintén megerősítették, hogy jó helyen keresik a királysírt. A csoportnak ezúttal a Magyarok Világszövetsége kínált segítséget, újabb közadakozást hirdetve, hogy végre kiderülhessen, igazuk van-e a hét éve állhatatosan végzett kutatómunkájukban. Ha igen, az óriási szenzáció lehetne, és nagyon fontos mérföldkő a magyar középkor megismerésében.

A kutatást az alábbi címre küldött adományokkal támogathatják:

Magyarok Világszövetsége

Belföldi utalás esetén:
1030 0002 2010 2159 7076 3285

Külföldi utalás esetén:
HU07 1030 0002 2010 2159 7076 3285

MKB Bank Nyrt.
Swift: MKKBHUHB 

Kérjük, a közleménybe írják: adomány - IV. Béla rejtekben