A tragikus sorsú császárné magyarul mondta el élete utolsó szavait

Amikor 1914. június 28-án befutott a bécsi Hofburgba a szarajevói merénylet, Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné halálának híre, az agg császár, Ferenc József e szavakkal reagált a tragikus hírre: „Semmitől sem kímélt meg az élet.” És valóban, rajongva szeretett felesége Erzsébet császárné, valamint a fia, Rudolf főherceg, továbbá a testvéröccse Miksa, a mexikói polgárháború áldozata már régen nem voltak az élők sorába, amikor a császár unokaöccse, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse is -a magyarok hőn szeretett Sisijéhez, a tragikus sorsú Erzsébet császárnéhoz hasonlóan- Szarajevóban merénylet áldozatául esett. Élete utolsó napján, 1898. szeptember 10-én délelőtt Sisi éppen sétahajózásra készült a Genfi-tavon kedvenc magyar udvarhölgyével és bizalmas barátnőjével, Sztáray Irma grófnővel ketteseben, amikor egy olasz anarchista képében sújtott le rá a könyörtelen végzet.

Sisi messze földön híres volt szépségéről és intelligenciájáról Forrás: Wikipedia

Rudolf főherceg, trónörökös  Fotó: Wikimedia Commons

A negyedik, és kétségtelenül a legmegrendítőbb tragédia 1898. szeptember 10-én érte az ekkor már idős, a 68-ik életévét betöltött Ferenc Józsefet; ezen a napon szeretett feleségét Svájcban halálosan megsebesítette egy olasz anarchista, Luigi Lucheni. A sors azonban valóban nem kímélte meg semmitől az agg uralkodót, akinek két évvel a halála előtt még meg kellett érnie az unokaöccse és a Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd halálát is.

Az akaratos anyós Sisi nővérét szánta Ferenc József feleségének

Az 1848 decemberében Zsófia Friderika főhercegné és Klemens Lothar von Metternich herceg szervezte palotaforradalom lemondásra kényszerítette V. Ferdinánd császárt. A lemondatott Ferdinánd helyére Zsófia a tulajdon férjét, Ferenc Károlyt -akit Ferdinándhoz hasonlóan „gyengeelméjűnek” titulált-, a trónöröklési sorban erőszakkal hátrébb szorítva a fiát, a 18 éves Ferenc József főherceget ültette a császári trónra.

Az akaratos Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő, Ferenc József édesanyja  Fotó: Wikimedia Commons

 A rendkívül akaratos és a fia felett zsarnokoskodó Zsófia saját maga akarta elintézni az ifjú Ferenc József párválasztását is. Zsófia Wittelsbach Ilona bajor királyi hercegnőt, Sisi nővérét szemelte ki a leendő menyének. Anyja nyomására Ferenc József 1853 augusztusában Bad Ischlben fogadta is a Wittelsbach család háztűznézőbe érkezett hölgytagjait élükön a kiszemelt arával, Ilona hercegnővel, hogy megtegyék a következő lépést, az eljegyzés előkészítését. Ilona húgának, Erzsébetnek ebben nem szántak semmiféle szerepet, ő mint csak kísérő családtag érkezett Bad Ischlbe.

Az ifjú Ferenc József portréja  Fotó: Wikimedia Commons

 Ferenc Józsefet azonban már az első müncheni látogatása során valósággal megbabonázta az ifjú Sisi lenyűgöző szépsége és intellektusa, és a két fiatal közötti szimpátia a Bad Ischl-i vizit idején lángoló szerelemmé fejlődött. Ferenc József így végül nem a hoppon maradt Ilonát, hanem a húgát, Wittelsbach Erzsébet bajor királyi hercegnőt vezette oltár elé 1854. április 14-én, alig pár hónapos ismeretség után az Ágoston-rendiek bécsi templomában.

Ferenc József és Sisi eljegyzési portréja  Fotó: Wikipedia

 Így anyja akaratán átlépve Ferenc József mély érzelmeken alapuló szerelmi házasságot kötött Sisivel. 

Az anyós azonban alig várta, hogy elérkezzen az a kedvező pillanat, amikor visszaszerezheti a fia felett a szerelmi házassággal megtépázódott befolyását. És ez a pillanat a trónörökös, Rudolf megszületésével érkezett el számára.

Soha nem tudta megbocsátani a férjének, hogy cserben hagyta 

A gyönyörű és rendkívül művelt, szabad szellemű Erzsébet császárné számára már az első pillanatoktól kezdve elviselhetetlenül fojtogatónak bizonyult a bécsi udvar mohos légköre. Zsófia és a Habsburg udvari ókonzervatívok leplezetlen ellenszenvvel szemlélték Erzsébet úgymond „tűrhetetlen” liberalizmusát és szabadelvű gondolkodását. 

Sisi koronázási portréfotója  Fotó: Wikipédia

A császár anyját, Zsófia Friderika főhercegnőt mélyen megbotránkoztatta, hogy a menye milyen tüntető rokonszenvvel viseltetik a magyarok ügye iránt, mi több, az udvarba hozatott jeles magyar nyelvésztől, Falk Miksától vesz lelkesen nyelvleckéket, és férjét a „rebellis magyarokkal” való minél előbbi kiegyezésre ösztönzi. 

Noha az okos és művelt Sisi sohasem szólt bele politikai ügyekbe, de ragyogó intellektusának köszönhetően a férje négyszemközti beszélgetéseik során gyakran kikérte felesége okos tanácsait, többek között a magyarokkal való kiegyezés kérdésében is. 

Ferenc József gyakran kikérte felesége okos tanácsait  Fotó: Wikipedia

Sisi egyértelműen a magyarokkal való mielőbbi megbékélést, és a birodalom Ausztria, illetve Magyarország egyenrangú szövetségén alapuló átalakítását szorgalmazta. Sisinek éppen ezért rendkívül komoly szerepe volt az 1867-es kiegyezés tető alá hozásában. 

Zsófiát azonban nagyon aggasztotta, hogy a menye a császárt is túlontúl „megfertőzi” a magyarok iránti rajongásával, 

ezért amikor 1858. augusztus 21-én megszületett a várva várt trónörökös, Rudolf főherceg, elhatározta, hogy Rudolf nevelését nem fogja átengedni a menyének. 

A császári pár gyermekeikkel a gödöllői kastélyban  Fotó: Wikipedia

Ferenc József és felesége kapcsolata eleinte boldog és kiegyensúlyozott volt, de Zsófia intrikái, és a két asszony között kiteljesedő egyre erőteljesebb konfliktus 

komolyan próbára tette Ferenc József és Sisi kapcsolatát. 

Erzsébet teljes egészében magának követelte Rudolf nevelését, Zsófia ezt azonban azzal opponálta, hogy Erzsébet képtelen lenne úgymond „helyes” irányba nevelni a trónörököst. Ferenc Józsefet rendkívül megviselte a felesége és az anyja között állandósult konfliktus.

Ferenc Józsefet nagyon megviselte a felesége és az anyja közötti állandósult konfliktus  Fotó: Wikimedia Commons

 Két malomkő között őrlődve a Rudolf nevelése körül kipattant és egyre jobban elmérgesedő vitában végül az anyja mellé állt. Erzsébet soha sem bocsátotta meg férjének, hogy a fiuk nevelése körüli, az anyjával kibontakozott küzdelemben cserben hagyta őt. A császári pár kapcsolata ekkor és emiatt romlott meg, méghozzá véglegesen.

Magyarul mondta el élete utolsó szavait

Rudolf 1889. január 30-i tragikus halála után Sisi mély depresszióba, élete végéig kitartó búskomorságba esett. Fia halálát követően – ami miatt súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte-, soha többé nem vette le magáról a fekete gyászruhát. 

Már a mayerlingi tragédia előtt is egyre kevesebb időt töltött Bécsben, de a trónörökös halála után valósággal menekült a császárvárosból és az év legnagyobb részét Bécstől távol, hol Korfun, hol Badl Ischlben, illetve Budán, vagy Gödöllőn töltötte.

Sisi egyik utolsó fotója 1898-ból  Fotó: Wikipedia

 Összes szeretetét az 1868-ban született leányára, Mária Valéria főhercegnőre pazarolta, akit igaz magyarrá akart nevelni Budán. Sisi 1889 után különösen sokat utazott, bolyongott szerte Európában, hogy minél távolabb legyen Bécstől és a Hofburgtól, de mély fájdalmától már soha többé nem tudott megszabadulni, az mindenhová elkísérte. Ez a nyughatatlanság vitte őt el élete utolsó útjára, a svájci Genfbe is, ahová 1898. szeptember 9-én érkezett meg. 

Sisi merénylóje, Luigi Lucheni rendőrségi fotójaFotó: Wikipedia

Ezt az utazását nem tartották sem megfelelően előkészítettnek sem pedig biztonságosnak, de a császárné visszautasította az aggályokat, mivel irtózott a nagy kísérettől. Másnap, szeptember 10-én délelőtt kisszámú kíséretét a szállásan, a genfi Beau Rivage hotelben hagyva, kedvenc magyar udvarhölgyével, Sztáray Ida grófnővel kettesben a tóparti sétányon a hajóállomás felé siettek. 

A hajóállomás felé tartva váratlanul egy rosszul öltözött alak ugrott eléjük, 

aki a nála lévő kihegyezett ráspollyal hirtelen a császárné felé szúrt, fellökve Sisit.

Sisi halálos sérülést szenvedett el  Fotó: Wikipedia

 A földre rogyott Sisi – aki rablási kísérletnek vélte a támadást – feltápászkodott, majd Sztáray grófnőbe kapaszkodva tovább indultak a hajóállomás irányába. 

Eleinte úgy látszott, hogy nem lett semmilyen komolyabb következménye a váratlan incidensnek, de amikor elérték a kikötőt és felsétáltak a kirándulóhajó fedélzetére, Erzsébet hirtelen összeesett. Amikor gyorsan bevitték az egyik kajütbe, hogy megvizsgálják, a fűzője meglazítása után fedezték csak fel a szívtájéki szúrt, vérző sebet.

A gyilkos eszköz, Lucheni ráspolya  Fotó: Wikipedia

 Sisi arca elfehéredett, egyre nehezebben vette a levegőt a szemei pedig elhomályosultak. A fölé hajoló Sztáray grófnő felé fordulva elhaló hangon, ezek voltak az utolsó és magyarul elmondott szavai: „Mi történt velem?” Ezután kómába esett, és soha többé nem nyitotta ki szemét a magyarok forrón szeretett tragikus sorsú királynéja.

Mindig van a sírján friss virág és magyar zászlócska

Az orvosszakértői vizsgálat megállapította, hogy a merénylő, az olasz anarchista Luigi Lucheni kihegyezett ráspolya a királyné szívébe hatolt, és csak a rendkívül szorosra húzott fűzője akadályozta meg a gyors vérveszteséget; ezért tudott eljutni a hajóig. Az elfogott merénylő nem tagadott, elismerte a gyilkosság elkövetését. 

A merénylő beismerte szörnyű tettét, Sisi meggyilkolását  Fotó: Wikipedia

Bevallotta, hogy eredetileg a városban nyaraló orléansi herceg lett volna a célpontja, ám a herceg Luchini legnagyobb bosszúságára idő előtt távozott. 

Miután az újsághírekben meglátta, hogy Erzsébet császárné is a városba érkezett, elhatározta, hogy Ferenc József felesége lesz az újabb célpontja. A merénylő sajnos, ez alkalommal végre tudta hajtani borzalmas tettét. 

Sisi temetésdi menet Bécsben, 1898. szeptember 17-én   Fotó: Wikimedia Commons

Sisit az 1898. szeptember 17-én megtartott udvari temetésen a bécsi kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra fia, Rudolf trónörökös mellé. A magyarok legkedvesebb királynéjának síremlékén mindig vannak friss virágok, és magyar nemzetszínű szalagokkal átkötött koszorúk, illetve apró piros-fehér-zöld papírzászlócskák.

Ezsébet császárnét, Ferenc József feleségét:

• 1898. szeptember 10-én délelőtt Genfben,
• amikor udvarhölgyével, Sztáray Ida grófnővel kíséret nélül a hajóállomás felé tartott,
• egy olasz anarchista, Luigi Lucheni megtámadta, és szívtájékon szúrta,
• amibe a királyné  röviddel később belehalt.