Magyarország termálvizeinek furcsa titkai

Közismert, hogy Magyarország ásványi nyersanyagokban viszonylag szegény, így a legfontosabb energiahordozókból behozatalra szorulunk. Van azonban egy olyan természeti kincsünk, amiben hazánk a világ leggazdagabbjai közé tartozik; a különösen jó minőségű és Magyarország területén bőségesen előforduló termál- és gyógyvizekben. A termálvizek bőséges hazai előfordulás egy rendkívül egyedi földtani sajátosságnak köszönhető, ami a Kárpát-medence geológiai múltjára vezethető vissza.

Magyarország termál- és győgyvíz nagyhatalomnak számít Forrás: Thinkstock

A Föld a miocén időszakban. A Kárpát-medencében ekkor zajló tektonikai folyamatok miatt vékonyodott el a földkéreg Magyarország alatt   Fotó: ESA

 Magyarországi viszonylatban a + 25 Celsius fokos, illetve az ennél magasabb hőmérsékletű felszín alatti vizeket nevezzük termálvíznek. Érdemes megjegyezni, hogy a hazai termálvizeink többsége a +100 Celsius fokos hőmérsékleti értéket sem éri el szemben az aktív vulkáni területek +100 és +300 Celsius fokos vizeivel, illetve gőzeivel. Azt, hogy világviszonylatban is milyen jelentős termálvíz-készletet rejt a hazai föld mélye, csak a mélyfúrások térképezték fel igazán alaposan. 

Hazánk különösen gazdag hévizekben   Fotó: Magyar Nemzet

A legfontosabb magyarországi karsztvíztároló kőzetek a középhegységeink nagyobb részét felépítő és átlagosan 4-5 kilométer vastag triász korú magas mésztartalmú mészkő, illetve dolomitrétegek, amelyek a középhegységeink irányát követve nagyjából az ország délnyugati és északkeleti középvonalában helyezkednek el, a Pannon -medencét kettészelő nagy törésvonal mentén.

A Föld a triász időszakban  Fotó: ESA

Ez a tengeri üledékes kőzettömeg egy része a késői triász időszakban, nagyjából 230 -220 millió éve rakódott le az Egyenlítőhöz közel, az afrikai lemez keleti partvidékén, a trópusi Tethys-óceán sekély vizeiben, másik részük -például a Mecsek-hegységet felépítő karbonátos kőzettömeg- ettől pedig sokkal távolabb, a Tethys egykori eurázsiai partvidékén rakódott le. 

A tatabányai Szelim-barlang triász dolomitban keletkezett a karsztosodás során   Fotó: Elter Tamás

Ezek a karsztosodásra hajlamos kőzetek kitűnő csapdát jelentenek a mélyben lévő vizek számára. Ami nagyon érdekes, hogy ezekbe a karbonátos rétegekbe 

nem csak a felszínről leszivárgó tiszta kasztvizek, hanem nagy ásványi anyag tartalmú rendkívül ősi vizek is becsapdázódtak. 

Ezeknek a mélyfúrásokkal feltárt ősi karsztvizeknek a kémiai összetétele szoros hasonlóságot mutat a tengeri eredetű sós víz kloridösszetételével. Éppen ezért e több millió éve becsapdázódott vizek a kőzetek fogságába került ősi, miocén végi, alsó pannon korú tengervíznek tekinthetők. 

A tatai Kálvária-dombot triász, jura és kréta korú karbonátos kőzetek építik fel, ezek a termálvizek legjobb csapdakőzetei   Fotó: Elter Tamás

A földtani feltárások bebizonyították, hogy a tektonikai folyamatok miatt mélybe süllyedt mészkő és dolomitrétegekben több karsztvízszint is kialakulhatott. 

Mivel ezek a nagy mélységbe lejutott vízrétegek állandóan kitettek a viszonylag közeli felső földköpenyből felfelé áramló hőnek, ennek köszönhetik a magas hőmérsékletüket is. 

A becsapdázódott víz a bezáró anyakőzettel reakcióba lépve több féle ásványi anyagot old ki és ennek köszönhető, hogy számos hazai hévizünk jótékony fiziológiai hatással rendelkező gyógyvíz is egyben. 

Termálvizekben valódi nagyhatalomnak számítunk

Az ország területén főleg Budapest, annak is a budai oldala gazdag gyógyhatású termálvizekben. A hévforrásokból feltörő termálvíz értékét, illetve gyógyító hatását már a távoli múltban a rómaiak is felismerték. 

Az oszmán hódoltság idején, a XVI. illetve a XVII. században a törökök voltak az elsők, akik a budai hévforrások vizére alapozva fejlett fürdőkultúrát létesítettek Budán; számos egykori hamam, azaz törökfürdő mind a mai napig fennmaradt, mint például a Rudas-, vagy a Császár-fürdő.

A budai gyógyhatású termálvizekre már a hódoltság korában önálló fürdőkultúra épült  

Budapestet nem véletlenül tartják a jelenben is a világ gyógyhatású termálvizekben egyik leggazdagabb városának; a budai oldalon több mint hatvan hévforrásból tör a felszínre a termálvíz, és ezek legnagyobb része természetes eredetű forrás. 

A Duna túlpartján, a pesti oldalon szintén bőséges termálvízkészletek rejtőznek a felszín alatt a Margit-szigettől kezdve egészen a Rákos-patak környékéig, de ezeket a gazdag ásványianyag-tartalmú hévizeket már csak mélyfúrásokkal lehet a felszínre hozni. Önként adódó kérdés, hogy vajon mi lehet az oka ennek az eltérésnek? 

A budai oladl legnagyobb karsztképződménye, a termálvizes Molnár János barlang  Fotó: Gonda Rudolf/divecenter.hu

A főváros összes hévize a triász korú karbonátos kőzetekből tör elő. A triász dolomit-tömbök legszebb példája a Gellért-hegy, amely magasan a Duna fölé emelkedik. Pont a Duna vonalában van azonban egy törésvonal, melynek mentén a széttöredezett dolomitrögök lépcsőzetesen lesüllyednek a mélybe, a beléjük zárt hévizekkel együtt. 

A kelet-pesti oldalon ezek a tömbök már több mint ezer méter mélyen található, 

és ez a magyarázat arra, hogy a Dunától keletre fekvő pesti síkságon miért lehet már csak mélyfúrások segítségével hozzájutni az értékes gyógyvizekhez. 

Egy híres budapesti termálvizes gyógyfürdő, a Gellért-fürdő   Fotó: Kallus György / Magyar Nemzet

Az előzőekben említett földtani sajátosságoknak köszönhetően azonban az ország egész területén előfordulnak a gyógyvizes hévforrások. 

Ezekre egyre több településen fejlett gyógyturisztikai infrastruktúrát építettek ki, ami a világviszonylatban is kitűnő minőségű hazai gyógyvizeknek köszönhetően számos vidéki városunk, így többek között Hajdúszoboszló, Hévíz, Gyula, Makó, Balf vagy Eger számára jelentős turisztikai bevételt hoz. 

A budai Vár-hegy. Budapest a világ termálvizekben leggazdagabb fővárosa   Fotó: robertharding/Michael Runkel

Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország termálvíz-nagyhatalom, hiszen Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után hazánk a világ ötödik termálvizekben leggazdagabb országa, Budapest pedig a világ egyetlen olyan fővárosa, amely természetes eredetű gyógyfürdőkkel rendelkezik. Éppen ezért nem véletlen, hogy Magyarország a nemzetközi gyógyturizmus egyik legkedveltebb célpontja.