A lehulló betontól a BL-döntőig – így épültek a sport szentélyei

Cristiano Ronaldo 2009-ben még egy olyan Puskás Ferenc Stadionban futballozott Budapesten, amelynek felső karéját évekkel korábban életveszélyessé nyilvánították. Tizenhét évvel később a Bajnokok Ligája döntőjét rendezték ugyanott. Az Orbán-kormányok stratégiai célnak tekintették a sportlétesítmény-fejlesztést, aminek köszönhetően Magyarország sorra rendezte a világversenyeket. Most az a kérdés, hogyan tovább.

Puskás Aréna Fotó: JURE MAKOVEC Forrás: AFP

2010 után ebből még tudatosabb állami sportpolitika lett. Orbán Viktor ebben az időszakban már úgy fogalmazott, hogy a kormány célja „a sportot stratégiai ágazattá” tenni. Ebbe illeszkedett az országos szintű létesítményfejlesztés is.

A 2017-es vizes világbajnokság lett az új korszak egyik első nagy nemzetközi sikere. Kevesebb mint két év alatt felépült a Duna Aréna, amely a világbajnokságon 12 ezres nézőtérrel működött. Julio C. Maglione, a világszövetség akkori elnöke azt mondta, Budapest rendezte „a FINA történetének legjobb világbajnokságát”. A Duna Aréna 2022-ben öt éven belül másodszor volt a vizes világbajnokság otthona.

Puskás Aréna Fotó: JURE MAKOVEC / AFP

A 2022-es férfikézilabda Európa-bajnokságra újabb két nagy létesítmény készült. Szegeden felépült a Pick Aréna, Budapesten pedig elkészült az MVM Dome, Európa egyik legnagyobb kézilabdacsarnoka, amely azóta a női Bajnokok Ligája Final Fourjának helyszíne, és a 2027-es vizes világbajnokságon is használni fogják.

A 2023-as atlétikai világbajnokságra is új létesítmény épült a korábbi rozsdaövezetben a Duna-parton: a Nemzeti Atlétikai Központ. A vb idején 35 ezres stadiont az esemény után úgy alakították át, hogy tartósan használható atlétikai központ maradjon. Sebastian Coe, a World Athletics elnöke a vb után így fogalmazott: – Új szintre emeltük a szabadtéri világbajnokságok mércéjét. Szolgáljon mintaként ez az esemény.

A vb-re több mint négyszázezer jegyet adtak el, a kilenc esti programból hét telt házas volt. A stadion kiállja az idő próbáját is: most szeptemberben ott rendezték a World Athletics új csúcseseményét, az első világdöntőt. Mindhárom esti program telt házas volt.

Az elmúlt évek sportesemény-rendezési hulláma ennél is nagyobb. 2022-ben Magyarországról rajtolt a Giro d’Italia, 2025-ben 33 év után visszatért Magyarországra a MotoGP. A Forma–1 pedig külön történet, hiszen a Magyar Nagydíj 1986 óta megszakítás nélkül része a világbajnokságnak. Csakhogy a Hungaroring is az elmúlt években újult meg: új paddock, főépület és főlelátó készült, aminek köszönhetően a Magyar Nagydíj szerződését 2032-ig meghosszabbították.

Mindez csak a jéghegy csúcsa: a kevésbé látványos változás az ország sportpályáin, öltözőiben, edzőközpontjaiban és utánpótlás-létesítményeiben történt. Az MLSZ összesítése szerint 2011 és 2024 között több mint 1500 új futballpálya épült, több mint 3400 pálya újult meg.

Athén figyelmeztet

Most az a kérdés, hogyan tovább. A tavaszi kormányváltás után az új miniszterelnök, Magyar Péter az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin társaságában nézte végig a PSG–Arsenal BL-döntőt. Júliusban ugyanez ismétlődött meg a Hungaroringen, ahol Magyar Péter a futam után többek között két F1-es világbajnokkal, Lando Norri­ss­zal és Max Verstappennel is találkozott. Szep­temberben pedig a Nemzeti Atlétikai Központban fogadta Usain Boltot, a budapesti világdöntő nagykövetét.

A világot hazánkba vonzó sportlétesítményeket az Orbán-kormányok nemcsak megépítették, hanem folyamatosan meg is töltötték élettel. Mindez már az új kormány felelőssége, mert rossz példák is akadnak a világban. Athén figyelmeztető jel: a 2004-es olimpia után néhány évvel a Hellinikon komplexumot már gaz nőtte be és graffitik borították be egy lezárt területen.

Idehaza az új kormány a napokban változtatta meg a nemzetközi sportesemények szervezésére vonatkozó szabályokat: a támogatásukról 500 millió forint alatt a sportpolitikáért felelős miniszter, afelett pedig a kormány dönt. A sportági szövetségek feladata lesz a nemzetközi sportesemények előkészítése, megpályáztatása, megszervezése és lebonyolítása a megszűnő Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség helyett.

Pósfai Gábor belügyminiszter úgy fogalmazott a Testnevelési Egyetem tanévnyitóján, hogy az új sportvezetés egyik kiemelt célja a kiépült magyar létesítményi infrastruktúra hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése. A lecke fel van adva, vagy sportosabban: a leköszönt korszakban e tekintetben magasra került a léc.