
Már korábban számos egyiptológus szakértő – köztük Howard Carter, Tutanhamon sírkamrájának felfedezője és a KV 62-es fáraósír első feltárója – is megjegyezte, hogy a Tutanhamon temetkezési helye a korabeli királyi sírkamrákhoz képest szokatlanul kicsinek számít.
Nicholas Reeves a 2015-ben közzétett tanulmányában rámutatott, hogy az építmény úgynevezett „balra forduló” elrendezésű, ez pedig a XVIII. dinasztia idejéből származó királynéi sírkamrák építészeti normáinak megfelelő elrendezés.

A brit egyiptológus ebből arra a következtetésre jutott, hogy a sírt eredetileg egy, Tutanhamon uralkodását közvetlenül megelőző királynő számára építették, így egyedül Nofertiti jöhet szóba logikus jelöltként.
Az egyiptológusok azt feltételezik, hogy Nofertiti személye vagy a Nofernoferuaton, vagy pedig a Szemenhkáré nevet viselt társuralkodók egyikével lehet azonos, akik Ehnaton utolsó éveiben a fáraó társkirályaiként uralkodtak.
Reeves elmélete szerint a KV 62-es sír elülső részét Tutanhamon váratlan halála után sietve alakították át az uralkodó holttestének befogadására, és ekkor került Szemenhkaré sírkamrája is az újonnan emelt válaszfalak mögé.
Titokzatos, mindeddig ismeretlen termekre bukkantak
Egy most nem rég publikált új tanulmányban a brit archeológus és más régészek áttekintik annak a hét jelentős terepi kutatásnak az eredményeit, amelyeket azóta végeztek, hogy Nicholas Reeves 2015-ben előállt a kettős sírkamra elméletével.

A kutatás során alkalmazott számos legkorszerűbb módszer – így köztük a talajradar, a hőkamerás vizsgálat, az elektromos ellenállás-tomográfia, a mikrogravimetria és a földtani térképezés – alkalmazásával az volt a vizsgálatok célja,
hogy feltárják Tutanhamon sírkamrájának, a KV 62-nek a falain túl rejtőző ismeretlen kamrákat.
A tanulmányt jegyző szerzők szerint az elvégzett alapos és komplex vizsgálatok „nagy valószínűséggel azonosították egy, a KV 62-es sírtól északra mintegy 25–30 méternyire húzódó, általánosan felismerhető típusú temetkezési komplexum jelenlétét” – írják közleményükben a kutatók, akiket az Ifl Science tudományos hírportál idéz.























