Tutanhamon meteoritból készült tőre – isteni eredet vagy diplomáciai ajándék?
Az ókori Egyiptom egyik legkülönlegesebb régészeti lelete Tutanhamon sírjából került elő: egy rendkívül kifinomultan megmunkált, meteoritvasból készült tőr. A lelet keletkezését a kutatók a Kr. e. 14. századra datálták, noha a vaskohászat elterjedése Egyiptomban csak évszázadokkal később, a Kr. e. 6. század körül kezdődött meg.
Ez a tény már önmagában is különleges technológiai hátteret sejtet a tárgy mögött.
Megmunkálás és anyagvizsgálat
Míg a korszak egyéb vastárgyai nyers, kezdetleges megmunkálást mutatnak, Tutanhamon tőre szimmetrikus, polírozott, művészien megformált – olyan szintű technikai tudást tükröz, amely nem volt jellemző az egyiptomi kohászatra az adott időszakban. Az újabb kutatások szerint a pengét 950 °C alatti hőmérsékleten, olvasztás nélkül, kovácsolással készítették – ez az eljárás a meteoritvas feldolgozásának egyik lehetséges módja, mivel az ilyen anyagot nem tudták akkoriban megolvasztani.
A markolat technikai részleteinek elemzése tovább árnyalja a képet: a köveket nem az egyiptomi, hanem a Mitanni királyságra jellemző technikával rögzítették, ami újabb utalás a tárgy külhoni eredetére.
A meteoritikus eredet bizonyítékai
A modern technikai vizsgálatok áttörő eredményeket hoztak. A röntgenfluoreszcens spektrometriás (XRF) elemzések kimutatták, hogy a penge 11 százalék nikkelt és 0,6 százalék kobaltot tartalmaz – ezek az arányok a földi vasércekhez képest rendkívül magasak, és a meteoritvas egyértelmű jellemzői.
Emellett a felszínen az úgynevezett Widmanstätten-mintázatot is megfigyelték – egy olyan kristályszerkezetet, amely kizárólag meteoritokban, főként oktahedritekben alakul ki, és amely földi körülmények között nem reprodukálható.
Mitanni eredet – diplomáciai ajándék lehetett?
A Kr. e. 14. században élénk diplomáciai kapcsolat állt fenn Egyiptom és a Mitanni királyság között. Az Amarna-levelezésből (EA 22–23) tudjuk, hogy Tüšratta, Mitanni uralkodója, egy arany markolattal ellátott, díszes, vaspengés tőrt ajándékozott III. Amenhotep fáraónak – történetesen Tutanhamon nagyapjának.
Több kutató feltételezi, hogy ez a tőr ugyanaz lehet, amelyet később Tutanhamon sírjába is eltemettek. A markolat kialakítása és a megmunkálás stílusa mindenesetre alátámasztja a mitanni eredetet, és ezzel az ajándék valóban diplomáciai gesztus tárgya lehetett – akár házassági ajándékként, hiszen III. Amenhotep egyik felesége a mitanni király lánya, Giluhepa volt.
Égi eredet, isteni kapcsolat
A meteoritvasból készült tárgyak a korabeli emberek szemében nem csupán ritkák, hanem égi eredetük miatt különösen értékesek és „isteni” természetűek voltak. Ez a tőr is valószínűleg nem pusztán fegyverként, hanem szakrális tárgyként is szolgált.
Tutanhamon sírjában további, meteorbecsapódással összefüggő leletek is előkerültek, például egy szilícium-dioxid-üveg medál, amely a Líbiai-sivatagból származó üvegtömbből készült – ez is meteorikus eredetű anyag.
Történelem, technológia és mítosz találkozása
A meteoritból készült tőr Tutanhamon sírjában egyszerre képviseli az egyiptomi vallási világképben az istenekkel való kapcsolatot, a korai vaskohászati technológia ritka példáját, valamint a nemzetközi diplomácia kézzelfogható bizonyítékát.
Ez a lelet így nemcsak technikai és régészeti, hanem kulturális és történeti szempontból is egyedülálló.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
