Államfőnek kijáró katonai tiszteletadással fogadták
Ezért nem volt mit tenni, II. Ramszesz részére szabályszerű útlevél iránti kérelmet kellett benyújtani az illetékes belügyi hatósághoz, méghozzá az e célra előírt formanyomtatványon.
Az útlevélhez szükséges kérelem rovatainak, a kérelmező nevének, születési évének és helyének, illetve az állampolgárságának a feltüntetéséig nem is okozott különösebb problémát a formanyomtatvány kitöltése, de az már komolyabb fejtörést okozott a derék tisztviselőknek, hogy mit írjanak a "kérelmező foglalkozása" megnevezésű rovatba.
Némi tanácskozás és ide-oda telefonálgatás, továbbá az útlevélosztály illetékeseivel történt konzultáció után végül azt írták be az inkriminált rubrikába, hogy az útlevéligénylő foglalkozása: „elhunyt uralkodó”. A szabályszerűen kiállított útlevélbe természetesen az előírt formátumú igazolványképet is beillesztették, igaz, hogy ez egy némiképpen bizarr arckép, egy múmiaportré volt.
A kitöltött és hatósági pecséttel ellátott útlevél birtokában immár nem volt semmiféle adminisztratív akadálya, hogy II. Ramszesz is „felszálljon” a konzervált testét Franciaországba szállító különgép fedélzetére.
De a fáraó Párizsba érkezése sem volt hétköznapi esemény. Az etikettre és a protokollra mindig is nagy figyelmet fordító franciák úgy gondolták, hogy ha már egy ennyire híres uralkodó érkezik a francia fővárosba, akkor a rangjának és méltóságának megfelelően illik őt fogadni.
Éppen ezért amikor a Kairóból érkező különgép 1976. szeptember 26-án leszállt a párizsi Le Bourget nemzetközi repülőtéren, a háromezer éves illusztris vendég fogadására katonai díszszázad sorakozott fel a betonon, és II. Ramszeszt államfőnek kijáró tiszteletadásban részesítették.
