A XVII. század végi nagy visszafoglaló háborút, ami Magyarországot felszabadította a másfél évszázados török hódoltság alól, tulajdonképpen IV. Mehmed szultán rendkívül ambiciózus nagyvezíre, Kara Musztafa pasa meggondolatlan és csúfos kudarccal végződött Bécs elleni hadi vállalkozása provokálta ki. A Szent Liga egyesült keresztény hadai 1686 kora nyarán Buda alá vonultak, hogy visszavívják az 1541 óta a törökök kezén lévő és a Porta számára az iszlám északi bástyáját jelentő ősi magyar királyi székhelyet. Kereken háromszáznegyven éve, 1686. szeptember 2-án délután három órakor indult el a Budát ostromló keresztény sereg döntő, történelemformáló rohama a vár bevételére. A Mohácsnál másfél évszázaddal korábban bekövetkezett tragédia sajátos történelmi elégtételeként a berobbantott Bécsi-kapu ormára elsőként egy magyar vitéz, Fiáth János kúszott fel, ahol véres kézitusában egymaga legyűrte a török őrséget, majd letörte és a mélybe vetette a lófarkas-félholdas oszmán hadijelvényt, melynek helyére a magával vitt Szűz Máriás magyar hadilobogót tűzte ki, amit odalentről több ezer keresztény katona torkából egyszerre felharsanó dörgő üdvrivalgás kísért.
Buda felszabadítása Franz Geffels egykorú, 1686-os festményén Forrás: Wikipedia
A kahlenbergi győzelem allegorikus festménye János királlyal és Károly herceggel Fotó: Wikipedia
János király és Károly herceg kiváló hadvezérekként nem hagyták kihasználatlanul a fényes győzelmüket és a visszavonuló törökök nyomába eredtek.
Az 1683. október 7-én elkezdődött párkányi csatában a keresztény sereg újabb megsemmisítő vereséget mért a nagyvezírnek Sejtán Ibrahim budai pasa hadtestével megerősített hadseregére, és a győzelmet kihasználva egy bravúros rajtaütéssel visszafoglalták a Duna túloldalán fekvő, 1543 óta az oszmánok kezén lévő stratégiai erősséget, Esztergom várát is.
Az 1683 októberi párkányi csata újabb török vereséget hozott a nagyvezírnek Fotó: Wikipedia
A vesztes Kara Musztafa Nándorfehérvárra menekült, de nem tudta elkerülni a szultán haragját; IV. Mehmed 1683 decemberében selyemzsinórt küldött a bukott nagyvezírének. Bécs és Esztergom felszabadításával, valamint a szultáni seregek súlyos vereségével megnyílt az út a magyarországi hódoltsági területek felszabadításához is.
A fáradhatatlan Szentatya hónapok alatt összehozta az összeurópai törökellenes szövetséget
A bécsi győzelem hírétől megkönnyebbült Lipót császár 1683 őszén követséget akart küldeni Isztambulba, hogy a status quo alapján az 1664-es szentgothárdi győzelem után tető alá hozott vasvári békéhez hasonló megállapodást kössön a szultánnal.
XI. Ince, aki felismerte, hogy a kahlenbergi és a párkányi vereség soha nem látott kedvező lehetőséget teremt Buda visszafoglalásához és Magyarország, illetve az oszmán megszállás alatt álló balkáni területek felszabadításához, ezt azonban már nem hagyta.
Lipót császár a győzelem ellenére is békét akart kötni a szultánnal Fotó: Wikipedia
A pápa fáradhatatlan erőfeszítéseinek köszönhetően 1684. március 5-én létre jött a Szent Liga, a Habsburg Birodalom, a Lengyel Királyság és a Velencei Köztársaság törökellenes szövetsége, amihez később a bajor, a száz és a brandenburgi választófejedelem, valamint Oroszország is csatlakozott.
XI. Ince még XIV. Lajos francia királyt is rászorította a regensburgi fegyverszüneti megállapodás aláírására, amelyben a „legkeresztényibb” francia uralkodó ünnepélyes ígéretet tett arra, hogy húsz évig nem indít háborút a Habsburg Birodalom ellen.
A pápa XIV. Lajost is megbékélésre kényszerítette Lipót császárral Fotó: Wikipedia
Lipót császár ugyanis a korábbi sorozatos francia betörések, a rajnai háborúk miatt húzódozott a nagy törökellenes hadjárattól, mivel attól tartott, hogy hátba támadják a franciák. A Szent Liga felállításával, illetve a regensburgi békével minden akadály elhárult egy nagyszabású törökellenes hadjárat elől,
amelynek kulcsa Buda felszabadítása volt.
Az 1683-as győzelemsorozat szülte határtalan lelkesedésében az udvari haditanács már 1684 nyarán vissza akarta foglalni Budát. Lotaringiai Károly herceg, a császári csapatok főparancsnoka hiába figyelmeztette a tanácsot, hogy Buda sikeres ostromához több olyan előfeltételt is meg kell teremteni, ami nem lehetséges pár hónap alatt, a haditanács mégis az ostrom mellett döntött.
Buda 1684-es ostroma sikertelen maradt Fotó: Wikipedia
Az 1684-es hadjárat ugyan meghozta Vác és Pest visszafoglalását a Szent Liga csapatai számára, ám Sejtán Ibrahim pasa sikerrel megvédte Budát a szultán számára, így „Budun” egyelőre még az iszlám bástyája maradt.
A Boldogságos Szűz ad segítséget
Az 1684-es kudarcból okulva, és Károly herceg javaslatait is maradéktalanul figyelembe véve az 1686-os második ostromot már sokkal nagyobb körültekintéssel szervezte meg az udvari haditanács.
1686 elején XI. Ince pápa hivatalosan is meghirdette az ősi magyar királyi székhely felszabadítását, a Beata Virgo Dabit Auxilium, azaz a "Boldogságos Szűz ad segítséget" jelszóval, amelynek kezdőbetűi a latin ábécé írásmódjával Buda nevét adták ki.
XI. Ince 1686 elején meghirdette Buda felszabadítását Fotó: Wikipedia
Az 1684-es ostrom után a törökök jelentősen megerősítették Buda védőműveit
és az utolsó budai beglerbég, a komoly hadi tapasztalatokkal rendelkező korábbi egyiptomi helytartó és bagdadi kormányzó, Arnót Abdi Adurrahmán pasa parancsnoksága alatt 15 ezres oszmán védősereg készült a „hitetlen gyaurok” újabb támadásának visszaverésére.
A Sopron környékén és a Csallóközben gyülekező keresztény seregek 1686. július 12-én bontottak tábort, és a Duna két partján vonulva indultak Buda visszafoglalására.
Abdurrahmán pasa rézmetszésű portréja Fotó: Wikipedia
A nehéz ostromágyúkat és a muníciót hajókon szállították az ostrom helyszínére A komoly és igen jól szervezett előkészületeknek köszönhetően félelmetes, 80 ezres keresztény sereg hömpölygött az ősi magyar királyi székhely, illetve a még a törökök kezén lévő „Üngürüszü vilajet” oszmán tartományközpont visszavívására.
A császári csapatok fővezére, Lotaringiai Károly herceg parancsnoksága alá 42 ezer katona tartozott, míg a 21 ezer harcosból álló német birodalmi hadtestet Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezényelte.
Lotaringiai Károly herceg egykorú metszeten Fotó: Wikipedia
A gyalogságot Bécs hős védője, Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf, a keresztény lovassági hadtestet Aeneas Sylvius von Caprara gróf, tábornag, és Pálffy János gróf vezette, a tüzérségi parancsnok pedig az ostrom során magát többszörösen is kitüntetett kitűnő hadvezér, Chareles Eugéne de Croy herceg, táborszernagy volt.
A bajor hadtest már június 16-án elérte az 1684-es ostrom végén kiürített Vácot, és gyorsan a birtokába vette, majd a rá következő napon kiűzték a törököket Pestről is. Károly herceg fegyelmezett rendben közeledő hadseregének hírére a visegrádi török helyőrség kardcsapás nélkül feladata a gondjaira bízott erősséget és pánikszerűen elmenekült.
Sikeresen visszaverték az első rohamot az oszmán védők
Hamarosan bezáródott Buda körül az ostromgyűrű. Lotaringiai Károly herceg a mai Móricz Zsigmond körtér környékén állította fel a főhadiszállást, a csapatai pedig a Kis-Svábhegytől Óbudáig húzódó hatalmas félkörívben építették ki a hadállásaikat.
Miksa Emánuel bajor választófejedelem seregteste Buda déli oldalán, a Gellérthegy térségében vert tábort. Folyamatosan érkeztek be a magyar csapatok is.
Buda 1686-os ostroma egykorú metszeten Fotó: Wikipedia
Elsőként a törökök között rettegett hírnévre szert tett legendás huszárkapitány, Bottyán János érkezett a táborba 2500 könnyűlovas vitézével, akit gróf Eszterházy János követett szintén 2500 magyar harcossal.
Nem sokkal később egy másik híres huszár, Bercsényi Miklós gróf jelentkezett a főparancsnoknál háromezer könnyűlovasával, és vele együtt érkezett a táborba Petneházy Dávid és Barkóczy Ferenc „ezereskapitányok” hatezer hajdúja és gyalogos vitéze is. Odabent a várban Abdi pasa és katonái fanatikus elszántsággal készülődtek „Budun” védelmére.
Bottyán János esztergomi huszárkapitány Fotó: Wikipédia
Az ekkor már a 70. életévében járó idős oszmán parancsnok pontosan tudta, hogy mi a tétje Buda megtartásának vagy elvesztésének.
Károly herceg a keresztény tüzérséggel először a várnegyedet védő északnyugati Esztergomi -rondellát vetette tűz alá, a Bécsi kapu előtt pedig kiterjedt futóárokrendszert ásatott. Michael Mieth tűzmester közvetlen irányzással és robbanógránátokkal lőtte a rondella közel öt méter vastag falait, amit sikerült annyira lerontania, hogy Károly herceg elrendelte az első rohamot, de ezt a török védők véres veszteségek árán sikeresen visszaverték.
Abdurrahmán pasa elutasítja a magadásra való felszólítást
A török parancsnok, a védelmet iránytó budai beglerbég nagyon számított az egri pasától ígért erősítés beérkezésére, de az egri törökök sohasem érkeztek meg Buda alá. Július 20-án ugyanis Budáról Eger alá száguldottak Petneházy, Semsey és Csáky huszárkapitányok könnyűlovas vitézei, hogy „kiénekeljék a törököt” a falak mögül.
Gróf Bercsényi Miklós huszárkapitányként vett részt Buda visszavívásában Fotó: Wikipedia
A kapitányok a végvári huszárok ravasz taktikáját alkalmazva „martalékot” küldtek a kapuk elé,
hogy incselkedjenek a törökökkel, akiket a vitézeik hangosan bekiabálva gyáva asszonyoknak, kutyáknak csúfolva annyira felbosszantottak, hogy az egri pasa -vesztére- kitört a várból a „pimasz és alávaló gyaurok” megbüntetésére.
A magyar lovasok megfutamodást színlelve maguk után húzták a törököket, akiken a lesben álló huszárcsapat és Donath Heissler generális-strázsamester császári dragonyosai két oldalról rajtaütöttek és szinte az utolsó emberig levágtak; maga a pasa is holtan maradt az összecsapás helyszínén.
Bádeni Lajos őrgróf egykorú portréja Fotó: Wikipedia
Mindeközben Miksa Emánuel és Bádeni Lajos őrgróf csapatainak sikerült elfoglalnia a török védőműveket, így előrehozathatták a faltörő ágyúkat és közvetlen közelről elkezdték lőni a déli falszakaszt. Július 20-án azonban a várból kitört szpáhiknak és janicsároknak sikerült felszámolniuk ezt a lőállást.
Július 22-én váratlan és hatalmas katasztrófa érte a törököket,
ugyanis máig ismeretlen okból felrobbant a Mátyás király egykori palotájához közel álló központi lőporraktáruk. A mintegy 800 tonna felrobbant lőpor hatalmas pusztítást okozott a törökök soraiban, ráadásul ezzel minimálisra csökkentek a lőporkészleteik is.
A lőpotraktár felrobbanása egykorú metszeten Fotó: Wikipedia
Vak Bottyán huszárai déli irányba portyázva török „nyelveket” fogtak,
akikből gyorsan kiverték, hogy a szultán által küldött és Szári Szulejmán nagyvezír parancsnoksága alatt álló hatalmas török felmentősereg már Eszék térségében jár. Július 27-én miközben Eszterházy János gróf 2000 hajdújával elterelő támadást indította a Víziváros felől a falak ellen, a császári csapatok ennek leple alatt elfoglalták az Esztergomi-rondellát.
Az Esztergomi-rondella elfoglalása egykorú festményen Forrás: Wikipedia
Károly herceg július 30-án követeket küldött Abdi pasához, felszólítva a vár feladására szabad elvonulást ígérve az oszmán parancsnoknak. Abdurrahmán azonban azt válaszolta a követeknek, hogy Allah már annyiszor megbüntette a keresztényeket, hogy most sem fogja ezt másként tenni, ezért elutasította a kapitulációt. Az öldöklő küzdelem így tovább folytatódott.
Még az elvonulás kérdése is felvetődött a haditanácson
Augusztus elsején aggasztó hírt kapott Károly herceg, a lovas felderítők ugyanis azt jelentették, hogy Szulejmán nagyvezír 40 ezres felmentőserege erőltetett menetben közeledik Budához és már Érd közelében jár. A herceg ezért azonnal elrendelte az ostromlókat védő circumvallatio, vagyis védővonal kiépítését, augusztus 3-án pedig újabb rohamra adott parancsot, mivel a herceg még a nagyvezír seregének beérkezése előtt szerette volna bevenni Budát.
Az ostrom egykorú festményen
Az augusztus 3-i rohamot azonban az elszántan védekező török katonaság ismét visszaverte, a kudarc pedig elbizonytalanította az ostromlókat.
A fővezér sátrába összehívott haditanácson a súlyos veszteségekre figyelemmel – az ostromló sereg létszáma ekkorra már 41 ezer főre olvadt- több parancsnok is felvetette az ostrom félbeszakítását és a Buda alóli elvonulást. Mások, köztük a különösen elszánt és rámenős Bádeni Lajos őrgróf viszont azt javasolta, hogy haladéktalanul támadják meg Szulejmán seregét, mert ha a nagyvezírt megverik, akkor Buda „érett gyümölcsként” fog az ölükbe hullani.
IV. Mehmed szultán nem csak Budát, hanem Magyarországot is elveszítette Fotó: Wikipedia
Károly herceg rövid töprengés után kompromisszumos javaslatot tett; a nagyvezír seregét Scherffenberg gróf hadtestének beérkezése után támadják meg, és addig még nagyobb erővel folytatják az ostromot. A haditanács végül a fővezér javaslatát fogadta el.
Nem hozott szerencsét a nagyvezírnek a szerencse napja sem
Szári Szulejmán nagyvezír Törökbálint és Nagytétény között vert tábort, majd augusztus 14-én Budakeszi felől támadást indított az ostromzár feltörésére. Ezzel egyidejűleg a Fehérvári-kapun át is kitört a várból egy oszmán alakulat, hogy a nagyvezír seregével egyesülve bekerítse az ostromlókat.
Petneházy Dávid Benczúr Gyula festményén Fotó: Wikipedia
A török támadás vonalában Petneházy Dávid huszárai állomásoztak, akik a nyomasztó oszmán túlerő ellenére bátran felvették a küzdelmet az ellenséggel, és megakasztották a törökök előrenyomulását.
A súlyos helyzetben Claude Florimond de Mercy és von Dünewald hadnagyok vértesei lovasrohamot indítottak, és a Városmajor lejtőiről lezúdulva a magyar huszárokkal együtt megfutamították a nagyvezír seregét. Károly herceg nagy elismeréssel jegyezte fel a naplójában:
A magyar lovasság csodát művelt.
Szulejmán pasa, nagyvezír, a törökök által szerencsenapként emlegetett augusztus 29-re tűzte ki az újabb és reményei szerint mindent eldöntő támadás napját. 1521-ben augusztus 29-én vették be Nándorfehérvárt, 1526-ban ezen a napon arattak győzelmet Mohácsnál, és 1541-ben szintén ezen a napon szállták meg Budát.
Szári Szulejmán támadási kísérlete összeomlott Fotó: Wikipedia
Csakhogy, az még egy másik Szulejmán kora volt és 1686-ra nagyot fordult a világ; a nagyvezír újabb támadása -szerencse napja ide vagy oda- csúfos kudarcba fulladt.
Végleg lehanyatlik a török félhold Buda ormáról
Augusztus 30-án végre beérkezett a várva várt erősítés, Scheffenberg gróf erdélyi hadteste is, ezért Károly herceg elhatározta a döntő roham megindítását, amit szeptember másodikára tűzött ki.
A herceg a haditanácson ismertette tisztjeivel a támadás igen ravasz tervét,
azaz, hogy juttassanak be álhíreket a várba, miszerint szeptember 2-án nagy támadást indítanak Szári Szulejmán pasa ellen, és mindaddig nem folytatják az ostromműveleteket, amíg nem aratnak győzelmet a nagyvezíren.
Károly herceg ravasz hadicselt eszelt ki Fotó: Wikimedia Commons
Éppen ezért az ostromló csapatok nagyobb részét vissza fogják vonni a falak alól. Lotaringiai Károly herceg azt is megparancsolta, hogy tegyenek olyan, a falakról is jól látható előkészületeket, amelyek elhitetik a védőkkel, hogy valóban visszavonulnak a vár alól. A csel tökéletesen bevált. Szeptember másodikán délelőtt a falak alatt zárt rendben felsorakoztak az ezredek, és hangos dobpergés közben hadi lobogóikat a magasba emelve megkezdték az elvonulást a bástyákról bámuló törökök előtt. Mindezt nagy megkönnyebbüléssel szemlélték a védők, mert azt hitték, hogy így lesz idejük a soraik rendezésére.
A budai győzelem egykorú francia röplapon Fotó: Wikipedia
Éppen ezért mélyen megdöbbentek amikor délután három óra körül Károly herceg csapatai váratlanul ismét felbukkantak a falak előtt. Hat ágyúlövés dördült el, majd felharsantak a csatakürtök és megelevenedtek az addig elhagyottnak látszó ostromárkok.
A törökök még fel sem ocsúdtak a döbbenetükből, amikor hatalmas detonáció hangja reszkette meg a levegőt;
a császári utászok berobbantották a Bécsi-kaput. Hatezer torokból egyszerre harsant fel a csatakiáltás, miközben a keresztény harcosok kardjaikat villogtatva elsöprő rohamra indultak.
Az ostromot ábrázoló egykorú rézmetszésű térkép Fotó: Wikipedia
A berobbantott Bécsi-kapu ormára elsőként egy magyar hajdú, Fiáth János kúszott fel, aki rövid, de gyilkos párviadalban levágta a kapuőrséget, majd letörte és a mélybe dobta a lófarkas-félholdas török zászlót.
Amikor a ledobott oszmán hadi jelvény helyére kitűzte a Szűz Máriás magyar hadi lobogót, odalent ezernyi torokból tört fel a hangos éljenzés.
Ezzel egy időben a vár déli oldalán Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Bádeni Lajos őrgróf vezették rohamra a csapataikat és ők is betörtek a várba.
Abdurrahmán, az utolsó budai pasa holtan maradt a harctéren Fotó: Wikimedia Commons/Benczúr Gyula
Abdi pasa a janicsárjai élén rohant a Bécsi-kapu irányába, hogy felvegye a harcot, de a mai Hesz András tér közelében egy keresztény kard sújtásától holtan rogyott a földre.
Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy Szulejmán szultán megszállta Budát, ismét magyar zászló lobogott a szélben az ősi királyi város felett; Buda felszabadult.
Buda eliberata – Egész Európában zúgtak a harangok
A magyarokat nagyra becsülő és kedvelő Lotaringiai Károly herceg a világraszóló győzelem hírét egy magyar főnemessel, Turi gróffal vitette meg Rómába. A magyar főrend váltott lovakon szeptember 9-én érkezett meg az Örök Városba, ahol a Vatikánban a Szentatya azonnal, soron kívül fogadta a hírhozót.
Egész Európa ünnepelte Buda visszavételét Fotó: Wikipedia
XI. Ince pápa örömében megkönnyezte Buda felszabadulásának hírét, majd azonnal elrendelte, hogy pontban déli tizenkét órakor amikor eldördül a delet jelző ágyú az Angyalvárban, Róma összes templomában húzzák meg egyszerre a harangokat. Buda eliberata – Buda felszabadult – szállt szélsebesen a hír, és egész Európában zúgtak a harangok Buda hőseinek tiszteletére.
Háromszáznegyven éve, 1686. szeptember másodikán:
az egyesült keresztény hadak Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel parancsnoksága alatt,
145 évig tartó török uralom után visszafoglalták Budát,
ami a magyarországi hódoltságot felszámoló visszafoglaló háború legfényesebb haditette volt.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
