Roska Botond nyerte el a világ legrangosabb látástudományi díját

A hazai és nemzetközi tudományos élet kiválósága, Roska Botond magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete tagjának ítélték oda José-Alain Sahel francia-amerikai szemészkutatóval együtt a látástudomány Nobel-díjának tekintett legmagasabb szakmai elismerést, az egymillió eurós díjazással együtt járó António Champalimaud Vision Award díjat. A magas presztízsű kitüntetéssel a díjat odaítélő bizottság Roska Botond professzor két évtizedes, a vakság megelőzéséért végzett, illetve a látásvesztés egyes formáinak kezelését alapvetően megváltoztató munkásságát ismerte el.

Roska Botond,a világhírű neurobiológus Fotó: AXEL HEIMKEN Forrás: DPA

Megvakult beteg kapta vissza a látását

Roska professzor kutatásainak az volt a kiinduló alapja, hogy a retina hogyan dolgozza fel a vizuális információkat, illetve hogy a retina egyes sejttípusai milyen funkciókat látnak el. Ezután arra fókuszált, hogy milyen terápiás módszereket lehet célzottan egy-egy sejttípusra irányítani. 

Ezek a kutatásai alapozták meg azokat az optogenetikai eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegség miatt a fényérzékelő funkciójukat elvesztett sejtek helyett a retina más, még működő idegsejtjei vegyék át a fényérzékelést.

Az emberi szem anatómiai felépítése  Fotó: Robertson Optometry

 E hosszas kutatások, illetve kísérletek 2021-ben hozták meg az első rendkívül jelentős gyakorlati eredményt: Roska Botond és José-Alain Sahel ekkor jelentették be ugyanis, hogy a retina pigmentosa betegség miatt megvakult egyik beteg 

az általuk alkalmazott optogenetikai kezelés után visszanyerte a látás optikai funkcióit. 

Az azóta elvégzett klinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a két kutató által kifejlesztett optogenetikai terápia még teljesen megvakult pácienseknél is alkalmas lehet az elvesztett látás bizonyos mértékű helyreállítására.

Roska Botond munkássága úttörő jelentőségű a látásvesztés visszafordításában   Fotó: Semmelweis Egyetem

 A kutatások másik fontos célja, hogy a látásvesztést még a visszafordíthatatlan sejtpusztulás előtt lelassítsák, illetve megakadályozzák. Ebből a célból Roska professzor és munkatársai olyan biológiai folyamatokat kutatnak, illetve olyan molekulákat keresnek, amelyek segíthetnek életben tartani a fényérzékelő sejteket. 

Roska Botond e mellett intenzíven kutatja annak lehetőségét, hogy az örökletes eredetű retinabetegségek genetikai okait hogyan lehet célzottan korrigálni, illetve kiiktatni. A magyar látáskutató, Roska professzor, a retina működésének és idegi áramköreinek alapvető mechanizmusát feltárva fejlesztett ki új és hatékony terápiás módszereket, míg José-Alain Sahel klinikus-kutatóként e módszerek és más innovatív megközelítések gyakorlatba való átültetésével szerzett magának hervadhatatlan érdemeket.

A retinabetegségek súlyos látásromláshoz, vagy akár vaksághoz is vezethetnek   Fotó: View Care

 A két tudós mostani kitüntetésével a Champalimaud Alapítvány azt a két évtizedes tudományos kutatói munkásságot ismerte el, amelynek eredményeként a korábban visszafordíthatatlannak tekintett látásvesztés egyes formáinál már reális lehetőséggé vált a látás részleges helyreállítása, illetve a vakság kialakulásának a megelőzése is.

Akár az orvosi Nobel-díjra is komolyak az esélyei

Roska Botond a tudomány iránt elkötelezett családban született 1969. december 17-én, hiszen édesapja, Roska Tamás Széchenyi -díjas villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja indította meg Magyarországon a biológiai neuronok összekapcsolt csoportjainak, a neurális hálózatoknak a kutatását. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a CNN-chip kifejlesztése is.

Roska Tamás akadémikus  Fotó: Sapientia Egyetem

 Roska Botond először a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát, majd ezt követően az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, illetve a Semmelweis Egyetemen folytatta tanulmányait. A magyarországi tanulmányai után a Kaliforniai Egyetem híres Berkley i campusán szerzett doktori címet neurobiológiából. Ezt követően a világhírű Harvard Egyetemen, illetve a Harvard Medical School -nál dolgozott. Az Egyesült Államokban folytatott tanulmányai után a bázeli Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézet egyik kutatócsoportjának lett a vezetője. 

Zeneművészeti diplomát is szerzett  Fotó: Facebook

2018-tól alapító igazgatója a nemzetközi hírű bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézetnek, és a Bázeli Egyetem természettudományi karának a professzora. 2020 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 

Kutatói tevékenységét eddig is a világ legjelentősebb tudományos díjaival honorálták, 

így például 2018 -ban elnyerte a W. Alden Spencer Award díjat, 2019 -ben megkapta a Louis-Jenatet Prize for Medicine és a Semmelweis Budapest Award díjakat, 2020 -ban pedig a szintén rangos Körber Európai Tudományos Díjat ítélték oda a kiváló tudósnak. 

A híres tudóst 2019-ben a Magyar Szent István-renddel tüntették ki  Fotó: Foto:Pelsoczy Csaba / Wikimedia Commons

2024-ben Roska Tamás és José-Alain Sahel kapta meg a Wolf -díjat, idén pedig a most elnyert magas presztízsű díjon kívül a Perl -UNCN Neuroscience Prize és a Future Vision Foundation díjait is elnyerte. Roska Botond 2019-ben megkapta a legmagasabb odaítélhető hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet is. Több mint ötven szabadalom, illetve szabadalmi bejelentés fűződik a neves magyar tudós nevéhez, akit többen is az orvosi Nobel-díj egyik komoly esélyesének tartanak.

Roska Botond neurobiológus-professzor:

• alapvető kutatásokat végzett a retina-sejtelhalás és a látásvesztés okainak feltárásában,
• az alapkutatásaira építve pedig olyan a gyakorlatban is alkalmazható terápiás módszereket fejlesztett ki,
• amelyek lehetővé teszik a betegség miatt elvesztett látás legalább részbeni helyreállítását,
• amiért idén a professzor megkapta a legrangosabb látástudományi díjat.