Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az államfő köszöntő beszédében azt mondta, államalapító királyunk ünnepén évről évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel – tudatosan vagy észrevétlenül – sokak boldogságát, boldogulását szolgálják.
„Kiválóságuk abban áll, hogy sosem elégednek meg a meglévő tudással. Ők ismerőssé akarják tenni az ismeretlent, magasra teszik a mércét, minden idegszálukkal fejlődni, gyógyítani, oktatni vagy alkotni akarnak” – tette hozzá a köztársasági elnök.
A professzort méltatva Áder János úgy fogalmazott, a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít, de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak – közölte az államfő.
A köztársasági elnök azt mondta, Roska Botond éppúgy a remény apostola, mint Batthyány-Strattmann László szemészorvos volt egykor.
Szólt arról, Roska Botond a tudomány egyik legszűkebb ösvényén jár: az elmélettől a gyakorlat kapujáig viszi a megoldást, amelyről tudja, működni már mások által, mások kezében fog.
Áder János utalt arra, hogy a professzor génterápiás módszere mára a klinikai kipróbálás fázisába jutott. A látás-visszaállító génterápia korszakalkotó, világraszóló módszer lesz – hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, Roska Botond felfedezése hamarosan közös tudássá, a közös tudás pedig egyetemes kinccsé válik.
Kiemelte, hogy a Szent István-renddel köszönetet mondunk mindazoknak, akik jó hírnevünket öregbítik itthon és a nagyvilágban, megbecsüljük honfitársainkat, akik a saját teljesítményükkel másokat is jobb munkára ösztönöznek.
„Látóvá tenni az embert: az ön hivatásának ez a sarokköve” – fogalmazott Áder János. Azt mondta, amit a kívülállók majd csodának tekintenek, az valójában a tények és mérések, a bizonyítékok és bizonyosságok világában, kitartó munkával elért teljesítmény.
Roska Botond neurobiológus kutatóorvos, a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője.
A köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére adományozza Magyarország legmagasabb rangú kitüntetését.
Az ünnepségen ismertetett kitüntetési határozat szerint Roska Botond kollégáival az emberi látás megismeréséért és betegségének gyógyításáért dolgozik. Kitartó kutatásai eredményeként hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a vakság azon típusai, amelyeket a szem fényérzékelési képességének elvesztése okoz. Roska Botond munkatársaival olyan terápiát dolgozott ki, amely a problémás látósejteket ismét fényérzékennyé tudja tenni.
A kitüntetési ceremónián jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Darák Péter, a Kúria elnöke, Erdő Péter bíboros, valamint a kormány több tagja.
Roska Botond portréja
Roska Botond 1969. december 17-én született Budapesten, tudós családban. Édesapja a neurális hálózatok kutatását Magyarországon megalapozó Roska Tamás (1940-2014) Széchenyi- és Bolyai-díjas villamosmérnök, akadémikus.
Roska Botond először a művészeti pálya iránt érdeklődött, 1985-89 között a Zeneakadémián csellózni tanult, majd természettudományos területekre váltott, 1989-ben a Semmelweis Egyetemen általános orvosi karán kezdte meg tanulmányait, 1991-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakára is beiratkozott. 1995-ben summa cum laude minősítéssel általános orvosi diplomát szerzett. 1995 és 2002 között a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen Frank Werblin vezetésével neurobiológiából folytatta PhD-tanulmányait, 2002-ben PhD doktori fokozatot szerzett. Ezt követően bekapcsolódott a Harvardon folyó genetikai és virológiai kutatásokba, majd 2005-ben csoportvezetőként a bázeli Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézetbe (Friedrich Miescher Institute for Biomedical Research – FMI) került, ahol 2010 májusa óta senior csoportvezetőként irányítja a látás interdiszciplináris vizsgálatával foglalkozó kutatócsoportját. 2014-től a Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora. 2018-tól a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of Ophthalmology Basel – IOB) egyik alapító igazgatója.
Kutatócsoportjával feltérképezték, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt. A molekuláris mechanizmus alapján kidolgozott génterápiájuk visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak.
Olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe. A 13 évig tartó fejlesztés után Londonban és Franciaországban kezdték el a klinikai vizsgálatokat: látássérült emberek megkapják az általuk kifejlesztett génterápiás oltást, amelynek ipari termelése a klinikai kísérletek sikere után indulhat el. „Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá” – nyilatkozta.
Csaknem húsz szabadalom, hetven tudományos cikk szerzője, tudományos és oktatási tanácsadó testületek tagja.
Tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. Többek között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj „előszobájaként” is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látás-visszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda.
Feleségével és három gyermekével Bázel környékén él, szabadidejét a matematikának és a zenélésnek szenteli.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Elfogatóparancsot adtak ki Benjámin Netanjahu ellen, Szijjártó Péter azonnal reagált
Pressman képmutatása nem ismer határokat
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
Feladta az egyik uniós tagállam: tárt karokkal várnak több százezer migránst
Farkasóra: ezért ébredünk fel hajnali három és négy óra között
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
K...rva nagy következmények
Megszólalt a válogatott focista, akit elfelejtett Marco Rossi
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
A pöcegödör legalján
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A baloldali párt és vezetőjük véleménye szerint aki elmondja a véleményét, az ostoba.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
