Idegen technikai civilizációk nyomai lehetnek a Holdon – állítja egy új tanulmány

Noha mindeddig még nem sikerült tudományosan bizonyítani, hogy az emberi civilizáción kívül más magasan fejlett létformák is léteznek az univerzumban, de a világegyetem mérete és benne lévő felfoghatatlanul sok csillagrendszer egyaránt azt valószínűsíti, hogy nem lehetünk egyedül a kozmoszban. Az idegen technológiai civilizációk nyomait mindeddig a Naprendszeren túli galaktikus térben keresték, de egy új tanulmány szerint könnyen lehetséges, hogy az idegenek létezésére utaló jelek sokkal közelebb vannak hozzánk mint gondolnánk. A most nemrég megjelent tanulmányt jegyző kutatócsoport szerint a földönkívüli technikai civilizációk létezésére olyan apró mikroszkopikus nyomok is utalhatnak, amelyek megőrződhettek és régóta ott találhatók a légkörrel és lemeztektonikával nem rendelkező égi kísérőnk, a Hold felszínén.

Idegenek nyomai lehetnek a Hold felszínén Forrás: NASA

Apró, technológiai eredetű nyomok a csillagközi térből

A fejlett földönkívüli civilizációk nyomainak -az úgynevezett technoszignatúráknak- a kutatása eddig azokra a rádiójelekre összpontosított elsősorban, amelyek a lakottnak feltételezett exobolygókról vagy a hipotetikus megastruktúrákról – például a Dyson-gömbökről – érkezhetnek.

Egy idegen megstruktúra művészi ábrája   Fotó: YouTube

A Dyson-gömb elméleti fogalmát Freeman Dyson amerikai csillagász definiálta még 1960-ban. Dyson hipotézise szerint létezhetnek olyan magasan fejlett technológiai civilizációk, amelyek a központi csillaguk körül létesített gömbszerű szerkezet segítségével a csillag összes kisugárzott energiáját képesek felfogni, ami által hatalmas és szinte korlátlan mennyiségű energiára tesznek szert. Ha egy feltételezett idegen civilizáció energiagyűjtő héjat épít a központi csillaga köré, akkor az részben eltakarja a csillag fényét, ami kimutatható. Másrészt, mivel végső soron minden energia hővé alakul át, a hipotetikus Dyson-gömb infravörös sugárzást bocsát ki magából, ami földi műszerekkel is észlelhető. A SETI kutatási programjában a Dyson-gömbök nyomainak keresése is szerepel.

Ezek a jelek azonban kizárólag aktív idegen civilizációktól származhatnának, nem pedig olyanoktól, amelyek már jóval azelőtt kihaltak, hogy egyáltalán észlelhettük volna őket. 

Az új tanulmány szerzői szerint egy földönkívüli civilizáció pusztulásakor a technológiájának a maradványai fennmaradhatnak és különböző okokból – akár megastruktúrák és kisebb űreszközök széthullása, akár a lakott exobolygókat érő hatalmas aszteroidabecsapódások révén - a világűrbe kerülhetnek. 

                  A valószínűségszámítás szabályai szerint rengeteg idegen civilizáció létezhet az univerzumban                                  Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS

A kozmoszba jutott fémből vagy más mesterséges anyagból álló apró szemcséket az erős csillagszél kilökheti a saját csillagrendszerükből, 

így azok idővel elérhetnek más rendszereket, benne a Naprendszert is. 

A kutatócsoport számítógépes modellezéssel azt valószínűsítette, hogy a 3 mikrométeres, vagyis a méter hárommilliomod részének megfelelő, azaz egy hajszál vastagságának mintegy 3 százalékával azonos méretű technológiai eredetű részecskék képesek elhagyni a saját csillagrendszerüket, és akár egymilliárd évig is utazhatnak a csillagközi térben. 

A miniatűr részecskék akár egymilliárd évig is utazhatnak a kozmikus térben   Fotó: NASA

A kutatók modellszámítások segítségével azt is megbecsülték, hogy mekkora mennyiség juthat el ebből az anyagból a Naprendszerbe, és mekkora a valószínűsége annak, hogy ezek a feltételezett technoszignatúra-töredékekek végül a Holdra kerülnek.

Az, hogy a csillagközi térből származó anyag, a kis méretű porszemcsék képesek behatolni a belső Naprendszerbe, ma már tudományosan bizonyított ténynek tekinthető. A tudósok ugyanis ilyen, az intersztelláris térből érkezett anyagot találtak a Föld és a Mars között keringő Bennu kisbolygó felszínén, a NASA OSIRIS-REx szondája által 2020-ban a Bennu felszínéről gyűjtött mintákban.

A Bennu kisbolygó közeli képe   Fotó: NASA/OSIRIS-REx

A Hold felszínéről származó és eddig gyűjtött mintákban még nem találtak idegen civilizációtól származtatható technoszignatúrákat. A tanulmány szerzői szerint azonban valószínű, hogy eleve nem is kerestek ilyen részecskéket a holdpor-mintákat vizsgáló tudósok, ráadásul e minták mennyisége is túl csekély volt ahhoz, hogy érdemi eredményeket szolgáltassanak.

A közeljövő Hold-expedíciói igazolhatják, vagy cáfolhatják az elmélet helyességét

A tanulmányt jegyző tudósok a modellszámításaik alapján úgy vélik, hogy egy köbméter térfogatú holdi regolit-minta már elegendő lehet legalább egyetlen, mesterséges, technológiai eredetű töredék azonosításához.

A Hold felszínét mindenhol ellepi a sötétszürke regolit   Fotó: NASA

A regolit a szilárd kérgű égitesteken -így a Holdon is- a felszíni kőzetekre különböző arányban ható fizikai aprózódás és kémiai mállás által létrehozott törmelékes kőzetösszlet.

A kutatócsoport a holdpor átvizsgálásához egy erre szabott módszertant is kidolgozott a mikroszkópia, az ipari anyagvizsgálat és a mesterséges intelligenciával támogatott képalkotás révén. 

Ha azonban az így elvégzett vizsgálat nem hozna eredményt, az még nem feltétlenül cáfolná meg a kutatók hipotézisét, mert ez azt is jelentheti, hogy pontatlanok a modelljeik és nagyobb mintanagyságra lenne szükség az eredményhez – írják a tanulmányt jegyző tudósok.

Az Apollo-expedíciók sok kőzetmintát gyűjtöttek a Hold felszínén   Fotó: NASA

 Számos, a közeljövőben sorra kerülő űrmisszió fog friss mintákat gyűjteni a Hold felszínén, így köztük Kína nemrégiben elhalasztott Csang’e–7 küldetése, valamint a NASA Artemis-programjának jövőbeli Hold-expedíciói. 

Ezek a minták potenciálisan tartalmazhatnak technoszignatúrákat is, 

bár az összegyűjtött regolit mennyisége jóval kisebb lesz annál, mint amit a kutatók minimumként javasolnak. Éppen ezért elképzelhető, hogy a kutatásban csak az hoz majd áttörést, ha megépítik az első állandó Hold-bázisokat és az ott dolgozó asztronauták már elegendő mintát gyűjthetnek a részletes vizsgálatokhoz. 

Az utolsó emberes Hold-küldetés, az Apollo-17 misszió holdkompja a dokkolás előtt   Fotó: NASA

Erre már nem is kell túl sokat várni, hiszen mind az Egyesült Államok, mind pedig Kína állandó holdbázisok létesítését tervezi a következő évtizedben. 

A kutatók emellett úgy vélik, hogy a minták elemzése akár már a Holdon is elvégezhető lesz. 

Mindezek alapján az idegen civilizációk technoszignatúrái utáni nemzetközi kutatást vezető SETI Intézet rendkívül ígéretesnek tartja az új elképzelést.

A SETI rádióteleszkópjai  Fotó: SETI

A SETI ( Search for Extra-Terrestial Intelligence), vagyis a földönkívüli intelligencia keresése olyan interdiszciplináris tudományág, amelynek a földönkívüli intelligens élet felfedezése a célja. A SETI elsősorban a csillagászat, az asztrobiológia és az informatika határtudománya. Az aktív SETI története 1974. november 16-án kezdődött el az úgynevezett arcibói üzenettel, az emberiség történetének az első, idegeneknek szánt rádióadásának az elküldésével. Az 1679 másodperces adást két világhírű csillagász, Carl Sagan, és a SETI egyik atyjának tekintett Frank Drake állította össze.

Eddig még nem sikerült az idegenek nyomára bukkanni   Fotó: Ifl Science

„A holdi regolit átvizsgálása mikroszkopikus technoszignatúrák utáni kutatás céljából egyszerre rendkívül eredeti és kiváltképp észszerű ötlet” – fogalmazott közleményében Bill Diamond, a SETI Intézet főigazgatója, aki nem vett részt az új tanulmány elkészítésében.

 „Ez újszerű kiegészítése azoknak a kutatási módszereknek, amelyekkel a technológia – mint az élet és az intelligencia jelének – a nyomait keressük Naprendszerünkön túl, ezért izgatottan várjuk a lehetőség megvalósítását” – méltatta a hipotézis és az új módszer jelentőségét a SETI vezetője.

A tanulmány teljes terjedelemben és angol nyelven itt olvasható el.

Egy tudóscsoport új elméleti tanulmánya szerint:

• múltbeli idegen technikai civilizációk apró nyomai lehetnek a Holdon,
• olyan mesterséges eredetű mikroszkopikus méretű anyagtöredékek formájában,
• amelyek egy-egy kataklizmatikus esemény során kerültek ki a csillagközi térbe és jutottak el a Naprendszerbe,
• ahol a Hold felszínét borító és évmilliárdok óta változatlan porban a nyomukra akadhatunk.