Újra megszólalt a kormány a 13. és a 14. havi nyugdíjról. Több mint százezer embernek van félnivalója?

Nagy kérdés, hogy a nyugdíjrendszerbe is beleszuszakolja-e a Tisza a rászorultsági elvet.

Fotó: Vémi Zoltán

Ötszázezer. Mennyi?

De térjünk vissza a nyugdíjhoz, és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján vizsgáljuk meg, mennyien kapnak 500 ezer forintos vagy afeletti havi juttatást. Ha már Kármán András rádióinterjújában – igaz, felvetésként – ez a szám hangzott el. 

Elérhető a KSH-tól egy adatsor, amelynek kialakításakor az öregségi nyugdíjak mellett figyelembe vették az életkoron alapuló ellátásokat és a megváltozott munkaképességűeknek járó összegek nagyságát is. Utóbbi két kategória – nagyon leegyszerűsítve – jórészt, de nem kizárólag a korábbi rokkantnyugdíjasokat és korhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulókat jelöli. Ebbe a három csoportba összesen 2,3 millió ember tartozik.

 

A szóban forgó 2,3 millió személy közül az év elején 242 ezren kaptak 120 ezer forintnál kisebb havi összeget. A jogosultak több mint felének, 1,2 millió embernek 120 és 260 ezer forint közötti összeg járt.

Mindeközben félmillió forintos vagy annál nagyobb havi summát összesen 110 ezer címzettnek folyósított az állam. Utóbbiak közül legalább 700 ezer forinttal 23 ezren számolhattak.

Vagyis ha a kormány bevezeti a rászorultsági elvet a nyugdíjrendszerbe és ehhez úgy fog hpzzá, hogy a legalább havi félmillió forintot kapók plusz ellátásait meg lehet kurtítani, akkor 110 ezer embernek csökkenhet a juttatása. Mindez eddig csupán feltételezés, de az eddigiek alapján – lényegét tekintve – nem teljesen alap nélküli. A kérdés az, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíj megnyesegetésének van-e bármilyen alapja.

Nem is olyan egyszerű

– A 13. és a 14. havi nyugdíjak esetleges megnyirbálása vagy felső szintjének meghúzása a magasabb nyugdíjúaknál elvi szinten igazságtalan, és súlyos morális kockázatot hordoz – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Lentner Csaba közgazdász. A professzor felidézte, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíjak kifizetése eddig a költségvetés teherbíró képességéhez igazodott, vagyis elbírta ezeket a költségvetés, az állam anyagi helyzete pedig mit sem változott. – Sőt – folytatta –, ha az állam utólag korlátozná a nyugdíjasoknak járó 13. vagy 14. havi juttatást, azzal nyugellátás helyett szociális segéllyé silányítaná a rendszert.

Ez azt az üzenetet küldené a mai aktív, sokat kereső és sokat adózó munkavállalóknak, hogy az állam be fogja őket csapni, ami gyengíti a hosszú távú adómorált.

– A 14. havi nyugdíj 2026 januári bevezetése jelentős költségvetési hatással járt, amit lényegesen mérsékelne, ha a 13. és a 14. havi ellátásra csak a kisnyugdíjasok lennének jogosultak. De ez a változtatás a nyugdíjrendszerbe, mint társadalmi megállapodásba vetett hitet veszélyeztetné – ezt már a PwC Magyarország igazgatója mondta augusztusban lapunknak. A nyugdíjszabályok és az azok mögött meghúzódó logika ugyanis Honyek Péter szerint eddig nem engedte, hogy bárkinek csökkentsék a juttatását, kisebb emelést határozzanak meg, mint a többieknek, vagy megkurtítsák a 13. havi nyugdíját.

Egészen másként látja viszont a helyzetet a megszorítócsomagjáról elhíresült Bokros Lajos. A Horn-kormány volt pénzügyminisztere a minap hosszabb dolgozatot írt az Élet és Irodalomnak, amelyben a nyugdíjrendszerről is értekezett.

Bokros szerint meg kell szüntetni a 13. havi és a 14. havi első heti juttatást.

Az állam idén először fizetett 14. havi pénzt, amely a teljes nyugdíj negyede volt és mivel az elképzelés lépcsőzetes bevezetésről szólt, 2027-ben félhavi összeg következne. Hacsak a Tisza-kormány másként nem gondolja.