Itt a válasz a nyugdíjrendszer kínzó kérdéseire: Elvehető-e a 13. havi nyugdíj és minden kisnyugdíjas rászoruló-e?

A nyugdíjrendszer kialakításakor alkut kötött a társadalom. Ez arról szól, hogy jövedelmével arányosan mindenki befizet a közösbe, aminek alapján idős korában rendszeres ellátásra számíthat – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a PwC Magyarország igazgatója. Honyek Péter szerint kérdéses, hogy ezt az egyezséget a rászorultsági elv alapján érdemes-e felülírni. A szakember úgy véli, a társadalmi alku a 13. havi nyugdíjra is kiterjed.

Nyugdíjas találkozó Miskolcon. Hozzá lehet nyúlni a juttatáshoz? Fotó: Mogyorósi Zsolt Pipó, Észak-Magyarország

1. A fizetés

A szakember a kályhától indult: idehaza két tényező alapján kaphat bárki nyugdíjat. Egyrészt számít, hogy mekkora legális fizetést ért el aktív időszaka alatt. – Tévedés, hogy csak az utolsó öt vagy tíz év számítana – mondta közbevetve Honyek Péter. Az állami nyugdíjbiztosító kiszámolja az érintett nettó átlagkeresetét, ami úgy történik, hogy a mindenkori jövedelemből levonják az adót és a járulékokat, majd az inflációt figyelembe véve állapítják meg az egyes időszakokban elért összeget. Ezeket aztán átlagolják.

A magasabb jövedelműek – szociális megfontolások miatt – arányosan kisebb nyugdíjra jogosultak, mint amennyi a befizetéseik után járna

– emelte itt ki a szakértő. Ha ugyanis az egész életben elért átlagkereset 372, illetve 421 ezer forint felett van, akkor a felettes résznek csak a 90, illetve 80 százalékát veszik figyelembe.

2. A ledolgozott idő

A nyugdíj meghatározásához figyelembe vett másik tényező a szolgálati idő, vagyis az, hogy az érintett mennyi ideig dolgozott bejelentve. Tizenöt év szolgálati időnél az átlagfizetés 43 százaléka lesz a nyugdíj, ez a minimum. Ettől kezdve az évek előrehaladtával másfél-két százalékonként emelkedik a nyugdíj. Negyven évnél például a 80 százalék jár, a 100 százalék pedig ötven munkában töltött évvel érhető el.

A helyzet egyértelmű. Mindenki az alapján kap nyugdíjat, hogy mennyit dolgozott és mekkora keresmény után fizetett be a közösbe

– összegzett Honyek Péter. A szakember ezen a ponton áttért a nagy nyugdíjak kérdésére. Elöljáróban felidézte, hogy 2013. január elsejével megszűnt a járulékplafon. Addig, ha valakinek a juttatása elérte a 7,7 millió forintot, az afölötti rész után nem kellett befizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Azóta ilyen korlátozás nincs, mindenki minden keresete után köteles leróni a járulékot. – Havi egymillió forintot elérő szupernyugdíjat – 40 év munkaviszony mellett – az kaphat, aki 2013 óta folyamatosan nagyságrendileg évi 60-70 millió forintot keresett. Ez viszont azt jelenti, hogy a leendő nyugdíjas abból minden egyes esztendőben nagyjából hat-hét milliót be is fizetett a nyugdíjkasszába – számolt Honyek Péter.

Alkut kötött a társadalom

Az igazgató úgy véli: a nyugdíjrendszer kialakításakor valójában társadalmi alku jött létre. Ez arról szól, hogy jövedelmével arányosan mindenki befizet a közösbe, aminek alapján idős korában – jórészt azonos szabályok mentén – rendszeres ellátásra számíthat.

Ez a társadalmi egyezség Honyek Péter értelmezése szerint a 13. és 14. havi juttatásra is kiterjed, hiszen ezek gazdasági szempontból egyenértékűek egy nagyjából 8-8 százalékos nyugdíjemeléssel.

Kitért ugyanakkor arra, hogy az alaptörvény nem vásárolt jognak tekinti a nyugdíjjogosultságot, ehelyett arról rendelkezik, hogy a nyugdíjrendszernek a társadalmi szolidaritáson kell alapulnia. Ezért elméletileg nem zárható ki az, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj szociális alapon járjon a rászoruló nyugdíjasoknak, annak ellenére, hogy a nyugdíjszabályok alapelvként mondják ki: a nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.

A 14. havi nyugdíj 2026 januári bevezetése jelentős költségvetési hatással jár, amit lényegesen mérsékelne, ha a 13. és a 14. havi ellátásra csak a kisnyugdíjasok lennének jogosultak. De ez a változtatás a nyugdíjrendszerbe, mint társadalmi megállapodásba vetett hitet veszélyeztetné

– mondta a szakember. A nyugdíjszabályok és az azok mögött meghúzódó logika ugyanis eddig nem engedte, hogy bárkinek csökkentsék a juttatását, kisebb emelést határozzanak meg, mint a többieknek, vagy megkurtítsák a 13. havi nyugdíját, azaz 8 százalékkal az évi nyugdíjjogosultságát.

Minden kisnyugdíjas rászoruló. Biztos?

Honyek Péter egy másik szempontot is megemlített.

Megfontolandó, hogy nem minden kisnyugdíjas rászoruló

– mondta. Lehetnek olyan nagy vagyonnal rendelkező vállalkozók, akik egész életükben a minimálbér után fizettek járulékot, és ezért a nyugdíjuk alacsony. Emellett 158 ezren dolgoznak nyugdíjasként.

Végezetül azt feszegettük, miként tud az állam segíteni azoknak az embereknek, akiknek a nyugdíja és vagyona valóban nagyon alacsony? – Az állam például bevezethet egy új szociális segélyt, bár annak feltételrendszerét nehéz ellenőrizni, ha a nyugdíjak, az egyéb jövedelmek és a vagyonok hatását is figyelembe kívánja venni – felelte Honyek Péter. Majd azzal folytatta:

a rászorultsági alapú segítségnek nem a nyugdíjrendszer a legmegfelelőbb terepe.

Az ottani viszonyok ugyanis világosak: amennyiben nyugdíjként valaki a törvény alapján járónál kevesebbet vagy éppen többet kap, felborul az egyensúly, felbomlik a társadalmi egyezség és szükségképpen az érintettek között parázs vita alakul ki.

Az igazgató nem téved: éles zóváltásokkal találkozhat az, aki elolvassa a hozzászólásokat a közösségi médiában a nyugdíj témájú kormányzati bejelentéseknél.