Nem a XIX. század, de nem is a jelen Párizsában a bohémek

Az Inversedance Bohéméletének fővárosi bemutatóját nézhetjük meg november 6-án a Nemzeti Táncszínházban. Nemcsak a cím azonos, de a társulat vezetője, Fodor Zoltán Puccini zenéjére készítette koreográfiáját. Esetében az operaadaptáció nem kivételes, hiszen tavalyelőtt Topolánszky Tamással, a GG Tánc Eger vezetőjével közös alkotásként állították színpadra Verdi Traviátájának táncátiratát.

Fotó: Teknos

– Sokat játszottuk a Traviatát, nagy sikere volt – árulta el Fodor Zoltán koreográfus, majd így folytatta: nem áll távol a táncművészettől, hogy irodalmi műveket, nagyoperákat adaptáljon különféle táncstílusokban, a kérdés az, mennyire fér bele a történetmesélés, mennyire lehet tánccal elmondani egy történetet, hisz nem kell a táncot megérteni, már az is ideális, ha érezzük.

Mindenesetre a négyfelvonásos nagyoperát egyfelvonásosra, egyórásra rövidítették. Ugyan a próbán én mindössze két jelenetet láttam, azonban az opera ismeretében képes voltam követni a cselekményt, amely a librettóban nem szereplő jelenetekkel gazdagodott. Ezek zenéjét Gergely Attila komponálta.

– E jelenetekkel kilépünk az időből és kibontjuk a szereplők pillanatnyi érzelmi állapotát – magyarázta a koreográfus, aki a „szcenikai koncepció” kialakításakor ügyelt arra, hogy a színpadkép semmi olyat ne mutasson, ami elröpítené a nézőt a XIX. század végi Párizs szűk padlásszobájába. Az öblös fotelek a belső teret, az indákból álló mozgó fal pedig az utcaképet ábrázolja.

– Hát, a 2020-as esztendő Párizsát jobb nem megtapasztalni személyesen. Puccini Párizsán, meg azon, amit mi, innen, messziről csodáltunk, túllépett az idő – vetettem közbe.

– Nehéz időszakát éli az emberiség, nagy kihívás előtt áll. Mi felé induljunk, mit támogassunk, s mit fogjunk vissza. Parázs vitákra számítok, ha csak nem fordul még keményebbre a helyzet – fejtette ki Fodor Zoltán, sietve hozzátéve: mindez természetesen nem szerepel a produkcióban, nem szeretné a Bohémélettel eladni a saját véleményét.

– Ebben konzervatívabb vagyok, tiszteletben tartom a klasszikus alapműveket, megtartom azok irányait – vallotta be a koreográfus, aki szerint a klasszikus hagyományőrzés, amit Puccini Bohémélete jelent, nem fordulhat ki önmagából, benne kell legyen az előadásban az, hogy miért Bohémélet a címe. Ugyanakkor számtalan innovatív megoldást alkalmaznak az előadásban: a lépésanyag, a színpadkép és a hangulatok tekintetében a mai kor emberéhez szólnak, hisz az Inversedance vezetője szerint folyamatosan törekszenek az újításokra.

Kihagyhatatlan a kérdés: a második hullám közepén miként érintette társulatukat a koronavírus-járvány. Fodor Zoltán leszögezte: a kultúrát erősen érintette, érinti a járvány, az első hullámban négy hónapra kényszerültek leállni.

– Nehéz mit mondani, három-négy hónap múlva könnyebb lesz – mondta a koreográfus. – Mindenesetre most még dolgozunk. Megteszünk minden óvintézkedést. A nézők bizalmatlanok. Ugyanakkor soha nem látott óvintézkedéseket léptettek életbe a színházakban. Folyamatos a fertőtlenítés, az ülésrendet már a jegyértékesítéskor meghatározzák. Biztonságosabb egy színházi nézőtér, mint például egy busz. Sőt, a város egyik legbiztonságosabb helye ma a színház. Az első hullámban megéreztük, milyen érzés távolról táncművészetet csinálni, online tréninggel. Ebben a rövid szakmában négy-öt hónap kiesés pótolhatatlan, a kihagyott fél évad nem jön vissza, az a visszaállással együtt egy teljes elvesztegetett évad – hívta fel a figyelmet Fodor Zoltán, aki különben bizakodó, és reméli, hogy januártól visszaállunk a rendes kerékvágásba.