Egyházművészeti kiállítás nyílt Debrecenben, a Hajdúdorogi Főegyházmegye Metropólia hivatalának kiállító termében nemrég restaurált műkincsekből. Ezeket az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson akarták bemutatni, de sajnos az esemény a járvány miatt az idén elmaradt, jövőre halasztották.
Jó két éve határozta el a Főegyházmegye, hogy a görögkatolikus vallás legszebb ikonjainak, ikonosztázainak és más kegytárgyainak bemutatásával járul hozzá a kongresszus sikeréhez. Szakemberei azonban nem csak az egyes görögkatolikus közösségek birtokában lévő kincsekre gondoltak. Vizsgálódásuk során tapasztalták, hogy a Néprajzi Múzeum raktárában igen nagy anyag van e tárgykörben. Az egyházi és a világi intézmény összefogása eredményeképp restaurátorcsapat alakult, amely nagy lelkesedéssel látott a leendő eucharisztikus kongresszusra szánt alkotások felújításának. A folyamatot gátolta, de nem akadályozta meg az idei járvány. A korlátozások után e munka magánműhelyekben folytatódott. Mire kiderült, hogy a kongresszust is elhalasztják a jövő évre, készen is voltak a nagy munkával. Ekkor gondolták a kiállításért fáradozók, köztük Szabó Irén, a kiállítás kurátora, hogy addig is a közönség elé kellene tárni a restaurált műkincseket. Így adott helyet a Metropólia a kiállításnak, amely 2021. június 30-ig tekinthető meg Debrecenben, majd a remélhetőleg jövőre sorra kerülő eucharisztikus kongresszus után Nyíregyházán, az ott felépülő múzeumban is. Kivételt képeznek természetesen az egyes parókiáktól kölcsönbe kapott tárgyak, amelyeket a kongresszus után hozzájuk kerülnek.
A magyarkomjáti ikonosztázion
Fotó: Gőz József Miklós
Érdekesen alakult az egyes műtárgyak sorsa. Az egyik ikonosztáziont, amelyet ismeretlen fafaragó és festő készíthetett a XVIII. század közepén vagy végén, az Ugocsa megyei Magyarkomját parókiája átadta a budapesti Iparművészeti Múzeumnak, majd 1960-ban ez a Néprajzi Múzeumba került. Sajnos, a kárpátaljai görögkatolikusság féltett kincsei zömének nem volt ilyen jó sorsa. A szovjethatalom a görög katolikus vallást nem ismerte el, templomait, híveit hozzácsapta az ortodox vallást követőkhöz. A kegytárgyak nagy része az áldatlan körülmények között megsemmisült.
Abaújszolnokról pedig egy oltár került a restaurátorok keze alá, szintén a XVIII. század közepéről. Az oltárkép a keresztre feszítést, a két faragott szárny pedig Dávid királyt és Náthán prófétát ábrázolja.
Láda Bertalan levéltáros az abaújszolnoki oltárképet mutatja be
Fotó: Gőz József Miklós
