Életre kelt ikonok címmel nyílik kiállítás Debrecenben

Életre kelt ikonok címmel nyitják meg hétfő délután a Néprajzi Múzeum és a Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény közös kiállítását Debrecenben, a görögkatolikus metropólia épületében, a tárlatot a nagyközönség keddtől 2021. június 30-ig tekintheti meg – közölte az érsekség sajtószolgálata hétfőn az MTI-vel.

Közleményük emlékeztet rá, hogy a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a magyar görögkatolikus egyház Budapesten, a Műcsarnokban két hónapig tartó nagy kiállítással mutatkozott volna be. Mivel a járványhelyzet miatt kongresszust egy évvel elhalasztották, számos kísérő rendevényt is jövőre tartanak meg.

Annak érdekében, hogy a restaurált műkincsek eddig se ládákban várakozzanak, az ikonkiállításnak Debrecen ad otthont – írták.

A kiállítás központi elemét a Magyarkomjátról ((Velyki Komiaty, Ukrajna) származó ikonosztáz meghatározó darabjai alkotják. Az egykor Ugocsa vármegyéhez tartozó Magyarkomját görögkatolikus parókiája 1913-ban a budapesti Iparművészeti Múzeumnak adta el rokokó ikonosztázionját, amely az 1960-as években a Néprajzi Múzeumhoz került.

Az ikonosztázion eredettörténetét, szétszóródott darabjait 2006-ra sikerült feldolgozni, illetve azonosítani. Faragójára, festőjére, pontos készítési dátumára vonatkozó levéltári források eddig nem kerültek elő, azonban stíluskritikai megfontolások alapján megállapítható, hogy művészei szorosan követték az ungvári székesegyház 1776 és 1780 között készült ikonosztázionját.

A magyarkomjáti együttes faragója talán az a kassai Johann Feck szobrász lehetett, aki Ungváron is dolgozott. Az ikonok festője és az állványzat aranyozója pedig a szintén Kassán élő Venceslaus Viller volt – jelezte a sajtószolgálat.

Közleményükben rámutatnak: a Néprajzi Múzeum pályázati forrásokból egy évtizede az alapképsor főbb részeit restauráltatta Velledits Lajos és Kutas Eszter vezetésével, illetve a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak közreműködésével. Az ikonosztázion teljes képanyagának restaurálása 2018-19-ben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus görögkatolikusokat bemutató kiállításának előkészítése során történt meg. A restaurálási munkák szakmai vezetője, összefogója Seres Tamás ikonfestő, restaurátor volt.

A Néprajzi Múzeum és a magyar görögkatolikus egyház között évtizedekre visszanyúló jó szakmai kapcsolat alakult ki. A Görögkatolikus Egyházművészeti Gyűjtemény 2001-ben Nyíregyházán megnyílt állandó kiállítására több jelentős darabot kölcsönzött a Néprajzi Múzeum. Görögkatolikus művészettörténész kutatók együttműködnek a múzeum görögkatolikus és ortodox egyházművészeti anyagának feldolgozásában is – közölték.

A görögkatolikus metropólia és a Néprajzi Múzeum keretmegállapodása értelmében a múzeum a magyarkomjáti ikonosztáz több mint 60 darabos együttesét a kongresszusi kiállításra, majd azt követően a Nyíregyházán épülő Görögkatolikus Múzeum számára kölcsönzi. A metropólia vállalta a teljes restaurálást – írták a közleményben.

Jelzésük szerint az Életre kelt ikonok című kiállítás másik meghatározó darabja a miskolci egyházmegyéhez tartozó Abaújszolnok görögkatolikus templomának régi oltára. Az ismeretlen magyarországi faragó és festő munkája a 18. század harmadik negyedében készült, oromzati faragványa 1900 körüli. Az oltárkép a keresztre feszítést, a két oldalszárny Dávid királyt és Nátán prófétát ábrázolja.

A debreceni kiállítás további tárgyai Észak-Kelet-Magyarország görögkatolikus templomaiból származnak – tudatta a metropólia sajtószolgálata.