Sem a direktornak, sem munkatársainak nem szokatlan, hogy munkájukat elismerik, legutóbb 2018-ban az Év tájháza címet érdemelték ki.
– Azért jelentett az a díj külön örömet, mivel 2016 és 2018 között felújítottuk a tájházunkat – vallotta be Gajdos-Frank Katalin, megjegyezve, hogy ezzel újabb két kiállítótérrel, a kamrával és a présházzal gazdagodott a múzeum. Ekkor hozták rendbe az utcáról nem sejthető tágas kertet, ahol csaknem háromszáz embernek jut hely a rendezvényeken, s ott kapott otthont a Kinder Museum. – A járvány alatt különösen fontos volt nekünk a kert, ahol megtarthattuk a zárt térbe tervezett programjainkat – magyarázta az igazgató, aki fontosnak tartja az állandó programokat, mert a folyamatos megújulás, az élő múzeum szellemiségét tükrözik.
Gajdos-Frank Katalin. igazgató fontosnak tartja az állandó programokat
Fotó: Bach Máté
Az élő múzeummal kapcsolatban Gajdos-Frank Katalin elmondta, hogy annak egyik fontos ismérve a látogatói érdeklődés, amire nem lehet panaszuk. A budaörsi oktatási intézményekkel szoros a kapcsolatuk, mivel a városban szinte kivétel nélkül minden óvodában és iskolában tanítanak németet, s természetesen német nemzetiségi iskola és óvoda szintén működik. A helybéli diákok mellett számosan érkeznek Budapestről szervezett csoportokkal.
A budaörsiek adományaiból alapozták meg az intézményt a főigazgató szerint Fotó: Major Emese
– Az Andrássy Egyetemen írtam a doktorimat, ahol sokakkal megismerkedtem, akik német nemzetiségi témában kutattak. Rájuk gondolva néhány éve szabadegyetemi előadásokat indítottunk, főleg doktoranduszhallgatóknak, de természetesen az érdeklődőknek is. Ennek köszönhetően az óvodások, általános iskolások mellett gimnazisták és egyetemi hallgatók szintén jönnek – árulta el a direktor, hozzáfűzve: az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem a járványt megelőzően éveken keresztül náluk tartotta nyári egyetemi kurzusát, illetve az ELTE germanisztika szakosai rendszeresen járnak projektnapjaikra.
A nagyközönséget pedig évről évre időszaki kiállításokkal csalogatják magukhoz.
Tegyünk egy röpke időutazást a múltba. 1980-ban határozta el a város akkori vezetése a budaörsiek hatására, hogy legyen helytörténeti gyűjtemény. A Hazafias Népfront bizottsága körlevélben fordult a helybeliekhez, hogy adományozzák a leendő gyűjteménynek múltból megörökölt családi tárgyaikat. E tárgyakból több kiállítást rendeztek, mígnem 1987-ben megkapták a múzeumi engedélyt, s beköltöztek az egykori Wéber-házba, amely mai napig az otthonuk. 2004-től a gyűjtemény fenntartója a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat. Időközben a múzeum a német tájházak országos központja lett, ezért 2009-ben felvette Bleyer Jakab nevét. Azét, aki 1911-ben megalapította a Germanisztikai Intézetet, 1915-től pedig a magyarországi német kisebbség irányítója volt, és tevőlegesen részt vett a Tanácsköztársaság megbuktatásában, majd a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere lett, 1926-tól pedig konzervatív országgyűlési képviselőként dolgozott.
– Mára kiállításaink zömét online elérhetővé tettük – mondta Gajdos-Frank Katalin igazgató Fotó: Bach Máté
Halála évében, 1933-ban rendezte meg első ízben a passiójátékot a nemzetiségi önkormányzat elődje. A nagyszabású produkció 1941-ig öregbítette Budaörs és a helyi németség hírnevét, majd a nemzetiségi önkormányzat szervezésében, a múzeum tevőleges közreműködésével 2000-ben éledt újra a kőhegyi passió.
Ha azt halljuk, olvassuk: Octoberfest, akkor Masskrug (a literes bajor korsó), helyi sörfőzdék nedűi, mittel Trägerhose, azaz a bajor vagy tiroli bőr rövidnadrág ötlik eszünkbe. München nincsen éppen a szomszédban, ám Budaörs igen. Évről évre meg is tartják a Wéber-ház tágas kertjében saját sörfesztiváljukat. Akárcsak hagyományos disznóvágásukat, ott készül a páratlanul finom sváb hurka, amelybe rizs helyett zsemlét töltenek.
Csupán remélni lehet, hogy ezeket s egyéb tervezett programjaikat megtartják idén, nem úgy, mint tavaly, amikor virtuális májusfát kényszerültek állítani.
– A kertben valóban ott állt a májusfa, miközben az online közösségi térben üzentünk, hogy bárki bármit fellógathat rá. Érkeztek is a történetek, a fényképek – idézte fel Gajdos-Frank Katalin, megjegyezve, hogy ehhez hasonlóan virtuális adventi, kétnyelvű kalendáriummal vártak mindenkit. – Mára kiállításaink zömét online elérhetővé tettük, amit a pedagógusok és a diákok egyaránt örömmel fogadtak – tette hozzá a Jakob Bleyer Heimatmuseum igazgatója.
