Látó vakság

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A vers nem pusztán a széplelkek pihenőhelye, hanem magunk jobb megismerése.

Balázs Géza
2021. 04. 11. 11:40
Dinnyés József
Gömörpéterfala, 2016. június 19. Dinnyés József énekel a Baranta-völgyben az Ősök Sarjai Ünnepen a felvidéki Gömörpéterfala közelében 2016. június 19-én. Az idén negyedszer megrendezett ünnepen a Felvidék és Délvidék közösen mutatta meg értékeit egymásnak és az érdeklődőknek. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: Komka Péter Forrás: MTI
Véleményhírlevél

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dinnyés József a felvidéki Gömörpéterfalán, 2016. Énekelt versek
Fotó: Komka Péter / MTI

Sokan kapcsolatot látnak az ősi világ képszerű látás- és gondolkodásmódja, valamint a nyelvi képszerűség között. Másként: a képi látásmódnak mai következménye a képzőművészet és a nyelvben a nyelvi kép (metafora). Hamvas Béla nyelvfilozófiájának kiindulópontja: „A nyelvet ugyanaz a mérhetetlen gazdagság jellemezte, ami a látást: a képek, vonatkozások, hasonlóságok, különbségek, intenzitás, mélység oly zsúfolt és élő szervezetű, amelyet ma még a legintenzívebb költői nyelv is csak igen ritka részleteiben tud elérni. […] Az őskori hagyomány idején élt látáshoz hasonlóval ma csak a művészetben találkozunk. […] a történet folyamán a látásban jelentkező, egyre növekvő megvakulás párhuzamosan halad a beszédben jelentkező egyre növekvő megnémulással. A látás és a szó között szoros összefüggés van.”

Várkonyi Nándor – Weöres Sándorral levelezve – a gyermekben látja az ősi képzelőerőt és kreativitást: „hitem szerint minden kisgyerekben költő rejtőzik, legalább egy életszakaszában, ha nem tör is felszínre, vagy utóbb elfelejti”. Thass-Thienemann Tivadar is erre utal: „Belőlünk kiveszett az a szimbólumalkotó képesség, amely megvan a költőkben, az álmokban, a kisgyermekekben és a mentális regresszió esetében.” És ugyanezt mondja Hamvas Béla is: „a költői nyelv a mai értelmi és köznyelvnél nemcsak eredetibb és elsődlegesebb, hanem igazabb és teljesebb is. Mint mondják: a költészet az emberiség anyanyelve.”

Halmai Tamás csodálatos aforisztikus költeménybe (Az üzenet) foglalja az ősi képlátás és a nyelv kapcsolatát: „Mikor a gyermek először beszél, / selypítésébe a lét belefér. / Nyelve hegyére tolul a világ. / Szavai még mágikus formulák. // Mikor a költő először beszél, / alig tud többet a rímeinél. / Csöndig tanulja a poétikát. / Beszéljen helyette a túlvilág. // Mikor az angyal először beszél, / szava a szélcsend, sóhaja a szél. / A gyermek fülébe súg valamit. / Üzenete versben visszhangozik” Vagyis a gyermek első szavaiban, a jó költő „csöndig tanult poétikájában” angyali tehetség, kreativitás, üzenet rejlik.

Többen érzékelik, sőt állítják, hogy a magyar nyelv különleges képalkotó jellegében megragadható ez a kiinduló állapot. Mórocz Zsolt író-művelődéstörténész így foglalja össze: „Agykutatók szerint az archaikus népek sajátossága, hogy irodalmi alkotások létrehozásánál mindkét agyféltekéjüket használják. […] az archaikus gondolkodásmód, a nyelvi vizualitás és verbalitás magasrendű szintézise mára egyetlen európai népet jellemez csupán, bennünk magyarokat. A nyugati gondolkodás szinte tökéletesen fogalmivá vált, a magyar nyelv viszont megőrizte páratlan képalkotó képességét, ami a költészet mellett az elméleti fizikában is hallatlan előnyt jelent. A magyar költő, egyedülálló módon az európai kultúrában, mindkét agyféltekéjét használja az alkotás során, míg a többiek kizárólag az egyiket, a bal féltekét, ahol a beszédközpontban a Broca-­mező válogatja, a Wernicke-mező mondatba fűzi a szavakat.”

Az egykori ősi együttállások miatt használhatunk olyan jellemzően magyar kifejezéseket, mint tárgyi, kézműves, zenei anyanyelv. És ezért kulcs az ember megismeréséhez a nyelv és a költészet. A „széplelkek” irodalomszeretete mélyén tehát elveszett, ősi, képi, szimbolikus, harmonikus világ keresése rejlik. Ezért érdemel figyelmet a gyermeknyelv, a gyermekfolklór, az álmok világa, de mindenekelőtt a költészet, az irodalom.

A vers nem pusztán a széplelkek pihenőhelye, hanem magunk jobb megismerése.

*

Az idei, 55. magyar nyelv hete témája: a költészet nyelve. A nyelvi hét április 11-én, a költészet napján kezdődik és 18-ig tart az Anyanyelvápolók Szövetsége (ASZ) és más szervezetek együttműködésében. Programja a járványveszély miatt a világhálón követhető: mindennap 19.00 órakor online közvetítés az anyanyelvapolo.hu és az mnyknt.hu honlapokon.

Április 11. Megnyitó. Köszöntőt mond: Juhász Judit, az ASZ elnöke, Balázs Géza, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke. Tempora mutantur: beszélgetés Görög Ibolya protokollszakértővel.

Április 12. A költészet nyelvéről beszélgetnek költők, irodalomtörténészek, nyelvészek.

Április 13. Nyelvi kérdezz-felelek. Nyelvészek élőben válaszolnak az érdeklődők kérdéseire.

Április 14. A Magyaróra című lap nyilvános szerkesztőségi ülése.

Április 15. Online tárlatvezetés a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumában.

Április 16. Pódiumbeszélgetés kortárs költőkkel-írókkal.

Április 17. A közélet nyelve: a vendég ország­gyűlési képviselő, újságíró, rádiós szerkesztő.

Április 18. Költészet a zenében – magyar szemmel. Erdős Róbert operaénekes estje (zongorán kísér: Harazdy Miklós).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.