„Az igaz virágozni fog, mint a liliom."
(Legenda maior Sancti Gerhardi)
Szent Gellért egy véletlen esemény következményeként került Itáliából Magyarországra, ami személyes életében sorsfordulót hozott, István király országában pedig új fejezetet nyitott a keresztény hit terjesztésében.
A velencei patrícius családból származó, nagy műveltségű bencés apát 1015 tavaszán a Szentföldre indult, hogy Betlehemben kolostort alapítson, amikor hajója az Adriai-tengeren erős viharba került és Rovinj közelében elsüllyedt. Gellért a Szent András-szigeti (ma: Otočić Sveti Andrija, Horvátország) Szent Márton bencés kolostorban talált menedéket. A kolostor vezetője, Razina apát vendégül látta és rábeszélte, hogy Magyarország felé folytassa útját. Gellért így is tett, mert segítséget akart kérni István királytól megszakadt utazása folytatásához. De a magyarok közé érkezve hamarosan lemondott szentföldi terveiről, és az itt élő nép keresztény hitre térítése és tanítása vált legfontosabb feladatává.
„Nincs balgább dolog, mint a földi dolgokat a lelkiek elé helyezni, Krisztus szavait lábbal tiporni, az ördögöt Isten elé tenni”
– foglalta össze életelveit a Deliberatio című hittudományi munkájában, melyet István király intelmei (XI. század) mellett a második legrégebbi magyarországi latin nyelvű írásként tartunk számon. A Deliberatio fontos és máig nem kellően értékelt dokumentuma Gellért filozófiai-teológiai gondolkodásának. Szent Gellértre elsősorban nem tudós teológusként, hanem hittérítőként és vértanúként szoktunk emlékezni.

A szent püspök életének történetét két legenda őrizte meg számunkra. A kisebb Szent Gellért-legenda (Legenda minor Sancti Gerhardi) a XI. század második felében keletkezett és feltételezések szerint a püspök szerzetestársának, Valternek a tollából való. A kisebb Szent Gellért-legenda kéziratának egy-egy példánya a mai Belgium területén fekvő corsendonki könyvtárban, illetve a velencei Szent Márk-könyvtárban található.
A tizenharmadik/tizennegyedik századból fennmaradt nagyobb Szent Gellért-legenda (Legenda Maior Sancti Gerhardi) részletesebb leírást ad a szent életéről. Kézirata jelenleg a Bécsi Nemzeti Könyvtár tulajdonában van.