Hogyan formálta az alkohol az emberi civilizációt?

Az alkohol történelmi jelentősége túlmutat a mámoron. Egy új kutatás szerint az erjesztett italok segíthették a társadalmi együttműködés, sőt, a politikai rendszerek fejlődését is.

2025. 07. 17. 12:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ősi kultúrák és a mámor közösségi ereje

Az alkohol már az ókori civilizációkban is fontos társadalmi, vallási és politikai szerepet töltött be. Mezopotámiában az emberek hosszú szívószálakkal együtt itták a sört nagy agyagedényekből – a közös fogyasztás szimbolikus és közösségépítő aktus volt. A sör nemcsak élvezeti cikk volt, hanem a munkások fizetésének része is, és fontos vallási szertartások kelléke lett, például a sumer istenek tiszteletére.

A történelem során az alkoholfogyasztás meghatározó kulturális elemként jelent meg Egyiptomban, Görögországban, Kínában, a maja és az inka birodalomban egyaránt.

Az alkohol nem csupán szórakozás, hanem gazdasági és társadalmi kohéziót erősítő tényező is volt. A közös italozás és az ehhez kötődő rituálék elősegítették a közösségek szerveződését és a hierarchikus rendszerek megalapozását.

Edward Slingerland „Részegség: Hogyan kortyolgattunk, táncoltunk és botladoztunk a civilizáció felé” című könyve szerint az emberek alkohol iránti hajlama nem véletlen: a mámor kulturális haszna gyakran meghaladta annak káros hatásait. Ezt az elképzelést nevezték el informálisan „részegség-hipotézisnek”, amely szerint az alkohol ösztönözte az együttműködést, a társadalmi összetartozást és a politikai struktúrák megszilárdulását.

A kutatás: 186 társadalom elemzése

A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói – köztük Václav Hrncír és Angela Chira – kvantitatív vizsgálatot végeztek. Elemzésük 186 nem ipari társadalomra terjedt ki, különös tekintettel az erjesztett italok használatára és a politikai komplexitás fokára.

A kutatók célja az volt, hogy elválasszák az alkohol szerepét más fontos tényezőktől, mint például a mezőgazdasági termelékenység vagy az ökológiai adottságok. 

Eredményeik alapján szerény pozitív kapcsolat mutatható ki az alkoholhasználat és a politikai szervezettség között.

A kutatás szerint az alkohol eszközként szolgálhatott a politikai elitek kezében: munkások mozgósítására, szövetségek megerősítésére, a hatalom demonstrálására. Ugyanakkor Hrncír hangsúlyozta, hogy a kapcsolat nem túl erős – a mámor önmagában aligha volt elegendő a komplex társadalmak kialakulásához.

A tanulmány főként alacsony alkoholtartalmú, hagyományos italokra koncentrált. 

A mai társadalomban viszont az erősebb szeszek, az ipari előállítás és az individualizált ivási szokások uralkodnak.

Ez fokozhatja az alkohol negatív hatásait, és elhomályosíthatja korábbi társadalomformáló szerepét. További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.