időjárás 27°C Mária 2022. augusztus 15.
logo

Az ELTE etológusai magyarul és spanyolul játszották le A kis herceget

Magyar Nemzet
Forrás: ELTE TTK Etológia Tanszék
2022.01.06. 11:00
Az ELTE etológusai magyarul és spanyolul játszották le A kis herceget

A kutyaagy érzékeli, ha emberi beszédet hall, és más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban a világon elsőként mutatták ki, hogy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatás a NeuroImage folyóiratban jelent meg.

Laura V. Cuaya pár éve költözött Magyarországra Mexikóból, hogy az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjánál kezdje meg a posztdoktori munkáját. A kutyája, Kun-kun is vele jött. A kutató elgondolkodott, vajon feltűnik-e az ebnek, hogy itt más nyelven beszélnek az emberek, hiszen addig lényegében csak a spanyol nyelvvel találkozott. –Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De vajon a kutyáknak is feltűnnek a nyelvek közötti különbségek? Hiszen nem tanítjuk őket kifejezetten arra, hogy hogyan hangzik egy adott nyelv. Ennek kiderítésére egy agyi képalkotásos kísérletet terveztünk, amiben Kun-kun és 17 másik kutya vett részt. Minden részt vevő kutya csak egy nyelvet hallott a gazdájától egész életében: a magyart vagy a spanyolt. A kísérlet során A kis hercegből játszottunk le nekik részleteket magyarul és spanyolul, hogy összehasonlítsuk az agyi válaszaikat az általuk ismert és nem ismert nyelvre. Továbbá a szövegrészleteket egészen rövid szeletekre darabolva és összekeverve természetellenes ingereket is előállítottunk. Ezeket az ingereket arra használtuk, hogy megnézzük, a kutyák egyáltalán felismerik-e a különbséget a beszéd és a nem beszéd között – olvasható a tanszék közleményében a kutatónő koncepciója.

A kutatók azt találták, hogy a kutyák beszédre és nem beszédre adott agyi válaszainak mintázata különbözött az elsődleges hallókéregben, függetlenül attól, hogy az ismert vagy az ismeretlen nyelvből származtak az ingerek. A kutatók ugyanakkor arra nem találtak bizonyítékot, hogy a kutyaagy előnyben részesítené a beszédet a nem beszéddel szemben. A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy a kutyák agya a magyar és a spanyol nyelvet is képes volt megkülönböztetni. Erre abból következtettek a kutatók, hogy egy másik agyterületen, a másodlagos hallókéregben eltérő mintázatokat találtak az agyi válaszokban a két nyelvre. Az eredményeik arra utalnak, hogy a kutyák életük során egyre jobban megtanulják, hogy hogyan hangzik a gazdájuk nyelve.

Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számontartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait. Azt azonban továbbra sem tudjuk, hogy minderre csak a kutyák képesek-e, vagy más fajok is. Vajon az ember közelében töltött több tízezer év során lezajlott agyi változások hozzájárultak ahhoz, hogy a kutyák ma értőbb füllel hallgassák a beszédet? Ennek megválaszolására további kísérletekre van szükség

– összegezte az eredményeket Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

A kutatásról részletes beszámoló a szombati Lugas mellékletben olvasható.

Borítókép: Képernyőkép (Forrás: YouTube)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.