Eredetileg november 2-ra tervezték csak az elraktározás megkezdését. Korábbi vizsgálatok azonban megállapították, hogy a begyűjtött minta megfelelt a 60 grammnyi kitűzött célmennyiségnek, és az űrszonda gyűjtőedényének fedelét nagyobb kövek felfeszítették, ezért a minta szivárogni kezdhetett – közölte hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal.
„A csapat éjjel-nappal azon dolgozik, hogy meggyorsítsa az elraktározási folyamatot, hogy minél több anyagot megóvhassunk és lehozhassunk a Földre” – mondta Dante Lauretta, a NASA missziót vezető kutatója.
Az OSIRIS-REx múlt héten egy többórás bonyolult manőver során hajtotta végre a törmelék és por begyűjtését, így ez lett az első amerikai űreszköz, amely mintát vett egy aszteroidából.
Fotó: Pexels
Más műveletekkel ellentétben, amelyeket az OSIRIS-REx önállóan végez el, a raktározás szakaszosan történik, a földi személyzet felügyeletét és irányítását igényli. A csoport parancsokat küld az űrhajónak, hogy kezdje meg az egyes lépéseket. Amikor az OSIRIS-REx teljesítette a feladatot, a szonda adatokat és képeket küld a Földre és várja a továbblépésre vonatkozó parancsot – olvasható a NASA honlapján.
Mivel a jelek 18,5 perc alatt teszik meg a Föld és a szonda közötti távolságot, minden lépésnek 37 perces tranzitidőre van szüksége.
A teljes elraktározási folyamat több napig fog tartani, melynek végén a minta biztonságba kerül a szonda mintavisszaküldési kapszulájában (SRC).
Az értékes leletek három év alatt érkeznek meg a Földre.
Az űrszonda sikeresen megközelítette az aszteroida felszínét
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Osiris-Rex nevű űrszondájának közép-európai idő szerint kedden éjfél körül terv szerint sikerült megközelítenie a Bennu aszteroida felszínét, hogy talajmintát gyűjtsön be róla, és azt majd visszahozza a Földre, de hogy sikerült-e a mintavétel, csak néhány nap múlva derül ki – közölte a NASA.
Az Egyesült Államok először kísérelt meg mintát begyűjteni egy aszteroida felszínéről, és az volt a terv, hogy legalább 60 grammnyi – de akár két kilogrammnyi – anyagot begyűjt kedden. A Bennut 1999-ben fedezték fel, és kutatók szerint olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak a földi élet kialakulásának módjára.
