Egyes ragadozómadár-fajok költési sikere elsősorban attól függ, milyen az adott területen a fő táplálékul szolgáló kisemlős-állomány.
A Körös-Maros Nemzeti Park tájékoztatása szerint a Dévaványai-Ecsegi pusztákon az utóbbi három évben nagyon gyenge volt a kisemlős-felhozatal, mert nem kedvezett nekik az időjárás, tavasszal sok eső esett.
Ahogy arról a szakemberek beszámoltak, idén azonban a szinte csapadékmentes tavasz érezhető állománynövekedést hozott, sok volt a mezei pocok és az egér.
A kisemlősök számának emelkedése megmutatkozott a velük táplálkozó ragadozómadár-fajok állományának növekedésében is.
A korábbinál jóval több egerészölyv és bagoly fészkelt a területen. Sőt, sok éves kihagyás után ismét költöttek itt réti fülesbaglyok, melyek főként mezei pockokkal táplálkoznak.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
A gyöngybaglyok is jól éltek ebben az évben, a nyári esős periódus ellenére számottevő tojásszám-növekedés történt – tájékoztatta az igazgatóság szerkesztőségünket. – Az egyik ismert költőhelyen, egy pusztai hodályban első költésben hat, másodikban pedig tíz fiókát találtunk, ami arra utal, hogy nagyon jó ennek a bagolycsaládnak itt a táplálék-ellátottsága.
Hozzátették: az első fészekalj fiókái már június elején kirepültek, a második költés fiataljai közül a nagyobbak már tollasak, a legkisebbek pedig három hetesek.
A gyöngybaglyok átlagos fészekalja 5-6 tojásból áll, és a táplálék-ellátottságtól függően jobb években kétszer is költenek.
A természetvédelmi szakemberek szerint azonban eőfordul, hogy még szeptember-októberben is vannak fiókáik, ami felveti egy esetleges harmadik költés lehetőségét.
A gyöngybagoly Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint, és az úgynevezett csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik.
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
