Viharos atlétatavasz

A sydneyi olimpia nullapontos szereplése óta a Magyar Atlétikai Szövetség felső vezetése kicserélődött, tavaly márciusban a leköszönő Schulek Ágoston helyett Héder Barna lett az elnök. Azt várták tőle, hogy az üzleti és a sportéletben szerzett tapasztalatát felhasználva olyan menedzser típusú vezető lesz, aki javít a sportág anyagi helyzetén. Az elmúlt évben ennek az ellenkezője történt.

-ATLÉTIKA-
Atlétáink tavalyi javuló eredményei ellenére a sportágban nincs béke, s valószínűleg a vezetéssel szembeni elégedetlenséget jelezte, hogy a 151 atlétikai szakosztályból csak 69 képviselője jelent meg a közgyűlésen, amely így nem volt határozatképes, ezért csak egy óra várakozás után kezdődött meg az ülés, amellyel kapcsolatban az is felmerült, hogy így viszont törvénytelen volt.
– Nem tudom, mi lehetett az oka a küldöttek távolmaradásának – magyarázta Héder Barna. – A jelenlegi helyzetben úgy ítélem meg, hogy a közgyűlés törvényes volt. Most nem ezzel kell foglalkozni, hanem az ott felmerült problémák megoldásán.
A tagság értetlenül vette tudomásul, hogy a szövetség a tavalyi évet a várt 40 millió helyett 137 millió forintos hiánnyal zárta. Ennek a negatív mérlegnek a kritikája volt, hogy az elnök beszámolója a szavazáskor nem kapott többséget, s a 29-29-es arány döntetlen eredményt hozott.
– Tavaly áprilisban vettem át a szövetség irányítását, így már kész költségvetést és versenyrendszert örököltem. Ráadásul, korábban a szövetség pénzügyi tervezése szakmailag nem volt megfelelő, emiatt a 2001-es költségvetésben nyolcvanmillió forintos hiányt terveztek. A bevételeink ugyan jelentősen nőttek, de néhány területen, például a versenyrendezésben plusz tízmillió forint kiadás jelentkezett. Az idén ilyen már nem fordulhat elő, mert mi készítettük a költségvetést, s így jól nyomon tudjuk majd követni.
Végül a közgyűlés az elnökségnek októberig haladékot adott, a versenyidény után tartják a rendkívüli közgyűlést, amelyen majd további bizalmat szavaznak Héder Barnának, vagy új elnök fejezi be az olimpiai ciklust. Az elnökségi tagok közül is bírálták Héder Barnát vezetői stílusáért.
– Tavaly négy évre választottak meg a szövetség elnökének, s úgy gondolom, az természetes, hogy egy régi rendszert egy év alatt nem lehet megváltoztatni. Ami a velem szembeni kritikát illeti, mindenkinek a véleményét tisztelem, de az alapszabályban nekem tulajdonított jogkörökre igényt tartok. Magánemberként megszabadultam volna egy nehéz, időigényes tisztségtől, ha nem fogadják el a halasztást, viszont az atlétikának nem lett volna jó, ha a szabadtéri versenyidény elején a sportág vezetés nélkül marad. A főtitkári tisztségre hét pályázat érkezett, valószínűleg az elnökség június 12-én megválasztja a lemondott Makszin Áron utódját. A válogatottak felkészülésére szánt pénz meglesz, így a versenyzők a kialakult helyzet ellenére megfelelő feltételek mellett készülhetnek a világversenyekre. Az új vezetés önállóan irányított egy éve után a rendkívüli közgyűlés dönt arról, hogy kivel és hogyan képzeli el a jövőt.
A 29-29-es szavazati arány is mutatta, hogy a sportág jelenleg mennyire megosztott a vezetéssel szemben. Nehéz megjósolni: ez milyen hatással lesz az eredményességre, amely viszont az irányítók munkáját is minősíti. Az olimpia előtt Schulek Ágoston irányításával stabil vezetése volt a magyar atlétikának, a nagy sikerű budapesti Európa-bajnokság után viszont atlétáink csúfosan szerepeltek Sydneyben. Így még az is előfordulhat, hogy a viharos tavasz után egy jól sikerült dobás, ugrás az Európa-bajnokságon feledtetheti a vitákat.