A „Híres”-neves edző nyolcvanöt éve

Híres László sok-sok mindent átélt, túlélte az elmúlt századot is. Az atléta mesteredző tegnap ünnepelte 85. születésnapját. Versenyzői és edzői pályafutása nem csupán eredményes és fordulatos, hanem egyedülálló is volt. A sokszoros magyar válogatott futó 1947-ben angol bajnokságot nyert akadályfutásban, 1949-ben a román bajnoki címet is megszerezte. Sikeres edzői pályafutását Jugoszláviában kezdte, majd 1956-tól Romániában folytatta. A külföldi sikerek után 1969-ben tért vissza Újpestre, ahol 1977-ig folyamatosan nevelte a bajnokokat és a csúcstartókat. Tanítványai közül Szentgáli Lajos 800 méteren Európa-bajnokságot nyert, és egyedülálló edzői rekordként volt olyan időszaka, amikor 800-tól 10 000 méterig minden távon az ő versenyzői tartották az országos csúcsot.
A legmaradandóbb időeredményt Mecser Lajos futotta 1968-ban, 5000 méteren Stockholmban. A 13:29,2 perces eredmény akkor a világ legjobb ideje volt, ezt az országos csúcsot – a mester és tanítványa dicsőségére, az utódok szégyenére – 34 éve nem sikerült megjavítani. Rajta kívül Zemen János 1000 méteres, s Fancsali András 20 000 méteres és 1 órás csúcsát sem döntötték még meg.
Még egy rekordot tart az idős mesteredző, tanítványa, Zemen János 1976-ban 1500 méteren döntős lett a montreali olimpián, sajnos, azóta magyar férfi futó ötkarikás játékokon nem jutott be a fináléba.
Legendás pályafutását az érmek, a rekordok minősítik, fanatizmusáról viszont egy régi történet árulkodik. Mikor 1968-ban megtudta, hogy nem kísérheti el Mecser Lajost a mexikói olimpiára, saját vérével írt levelet Kutas István sportvezetőnek. Ahogy meséli, elsőre nem járt sikerrel, mert a vére megalvadt, ezért egy orvos ismerősétől kért szakmai tanácsot. A levél azonban nem hatotta meg a sportvezetőt, az esélyes atléta edzője itthon maradt. A gazdag magyar sportnak eredményesebb edzője van Híres Lászlónál, azonban olyan, aki vérét áldozta taítványáért, valószínűleg csak ő.