A Megyeri úton a helyzet változatlan

Pillanatnyilag még minden az ősi állapotokat tükrözi a Megyeri úti jégpályán, pedig már javában zajlania kellene az átépítésnek ahhoz, hogy az eredeti terveknek megfelelően november végére elkészüljön a létesítmény. A jégkorongszövetség főtitkára, Kovács Zoltán abban reménykedik, hogy októberben megkezdődhet az építkezés. S akkor májusban valamennyire enyhülhet a magyar hokisok égető létesítménygondja.

Évtizedek óta nehéz helyzetben vannak a budapesti hokisok, amikor a felkészülési időszakban jégre szeretnének lépni. A Budapest Sportcsarnok leégésével kritikussá vált a helyzet, hiszen az újjáépítés során a tűz által megkímélt jeges edzőpályát is elbontották, ezért tavaly augusztusban például csak vidéken vagy külföldön tudtak gyakorolni a felnőtt és utánpótlás együttesek.
Az edzőpálya elbontásának feltételeként az építtető vállalta egy új csarnok megépítését, amely állami segítséggel a Megyeri úton valósulhatna meg. Csakhogy az építkezés csúszik, az eredeti tervek szerint már áprilisban meg kellett volna kezdeni a bontást ahhoz, hogy november végére elkészülhessen a létesítmény, ám egyelőre még nyoma sincs a munkálatoknak.
Tavasszal ugyan átadták a főváros első, nemzetközi események megrendezésére is alkalmas fedett csarnokát a Kisstadion mellett, de a jégkorongozók csak hosszas huzavona után nyertek bebocsátást az alapvetően más jeges sportágak számára épült létesítménybe. A sportágak közötti feszültség azonban nem csökkenhetett, hiszen védőplexi nélkül a jégkorongozók lényegében csak korcsolyázásra használhatják a pályát.
A megoldást a Megyeri úti csarnok elkészülte jelenthetné, ám a kormányváltással elakadt az építkezés.
– Köpf Károly államtitkártól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy átnézik az elképzeléseket s azt követően kerülhet sor az építkezés megkezdésére – mondta Kovács Zoltán főtitkár. – A legoptimálisabb számítások szerint októberben kezdődhet meg a munka. A Kisstadion melletti csarnok fél év alatt készült el, s mivel a Megyeri útra nagyobb lelátókat terveztek, valószínűleg hosszabb időt vesz igénybe az építkezés. Szerencsés esetben április végén vagy májusban vehetnénk használatba.
Addig pedig egy újabb nehéz szezon elé néz a világbajnokság A csoportjába kerülésért küzdő sportág. Mint emlékezetes, az áprilisi, hazai rendezésű divízió 1-es vb-n csak az utolsó Dánia elleni találkozón szenvedett vereséget a válogatott, így hajszállal maradt le a feljutásról. Jövőre ismét Magyarország adhat otthont az eseménynek, amelyre már a megújult Budapest Sportcsarnokban kerülhet sor.
– Annak érdekében, hogy jégkorongozni is lehessen a Kisstadion melletti csarnokban, a szövetség vásárolt egy hálót Szlovákiából, amit felszerelve rendes edzéseket is tarthatnak majd a csapatok – mondja még a főtitkár. – Pillanatnyilag azonban az a legnagyobb gond, hogy felborult az egyensúly, hiszen míg a BS edzőpályáján a hasznos idő ötven-ötven százalékban oszlott meg a korcsolyaszövetség és a jégkorong között, addig az új csarnokban négyszer annyit edzhetnek a korcsolyázók, mint a hokisok. Ez azért is furcsa helyzet, mert nálunk jelentősen több a jégkorongozó, mint a korcsolyázó.
Arról nem beszélve, hogy az idei vb-n az is kiderült, hogy kevés népszerűbb sportág van mifelénk a hokinál. Persze az is igaz, hogy hiába a réges-régóta tartó hokiszerelem, pénz csak kevés jut a sportágra.