Mindent megfontoltak…

A pódiumon helyet foglaló funkcionáriusok fontoskodó arcvonásai nagy adag képmutatást lepleztek. A német profiliga (DFL) képviselői – kihasználva a labdarúgó-világbajnokság miatti emelkedett hangulatot – igyekeztek meggyőzni a sebtében öszszehívott újságírókat, hogy nagyon lelkiismeretes és őszinte meggondolások alapján kötöttek újabb tévészerződést a csődbe jutó és fizetésképtelenségét bejelentő KirchMedia vállalkozással, azaz annak egyik leválasztott cégével, a Buliga rt.-vel.

Németországban, a Bundesliga két osztályának 36 klubja az augusztus 9-én rajtoló bajnokság során 290 millió, a 2003/2004-es idényben 295 millió euróra számíthat az eredetileg tervezett és beígért jogdíjakkal szemben (360 és 460 millió euró). A veszteség 20 és 35 százalék között mozog. A DFL meghatározó személyiségei – az elnök Werner Hackmann és az ügyvezető Wilfried Straub – kínosan magyarázkodva közölték, hogy a müncheni AIM ügynökség ajánlata (320 millió euró) magasabb összegre rúgott, de ők végül – hosszas és szívet tépő latolgatások után – mégis a KirchMedia/ Buliga csoportnak szavaztak bizalmat.
Az anyagi önmegtartóztatás két okkal magyarázható. Az egyik, hogy az AIM a Bundesliga-jogokat a közszolgálati ARD tévéláncolatnak szándékozta továbbadni, amely sokkal józanabb stílusban és jelentősen kritikusabb hozzáállással juttatta volna el a produkciót a nézőkhöz, mint eddig a Sat1, ahol a drágán megvásárolt terméket hurráoptimizmussal tálalják. A másik ok, hogy a közszolgálati tv javára hozott döntés végleg megadta volna a kegyelemdöfést a fizetéses Premiere tévének, a KirchMedia másik ágazatának. A profi futball pedig még mindig bízik abban, hogy a mindeddig súlyosan deficites Premiere idővel kilábal a hullámvölgyből, és az angol példát követve kivívja a nézők támogatását.
Az új szerződésnek megfelelően a kizárólag dekóderrel fogható és mindössze szeptember végéig elegendő produkciós alappal rendelkező Premiere a Bundesliga első és másodosztályának mind a 306 meccsét egyenes adásban fogja közvetíteni, a Sat1 összefoglalói szombaton hét, vasárnap két első osztályú találkozóra támaszkodnak.
Az egyesületeket érintő, lecsökkent bevételek azonnal szigorú takarékossági intézkedésekhez vezettek. „Szolidaritást követelünk fiatal milliomosainktól!” – jelentette be a bajnok Borussia Dortmund elnöke, Gerd Niebaum, és egyben közölte azt is, hogy javaslatával a játékosok körében nem váltott ki átütő helyeslést, sőt: „Az érettségivel rendelkező labdarúgók, Lars Ricken meg Christoph Metzelder jelezték, hajlandók tárgyalásokat kezdeni fizetésük csökkentéséről, a külföldi idegenlégiósok viszont, így Marcio Amoroso is, erről hallani sem akarnak” – ismerte be az elnök. Klaus Stabach, a Cottbus menedzsere megállapította: „Nagyon sok játékosból hiányzik a hajlandóság a kritikus helyzet felismerésére.”
A nagy jövedelmű labdaművészek meglehetősen magas lovon ülnek, a velük kötött szerződések érvényessége vitathatatlan, a nekik ígért pénzt ki kell fizetni. A számtalan magyar idegenlégióst is foglalkoztató Cottbusnál mindössze egy, de számukra annál fontosabb kitételt találtak a vezetők: az év végi prémiumot a klub kizárólag önként vállalt jutalomként folyósítja, így ezt azonnal törölték is a költségvetésből. Ennek ellenére az Energie kalkulációja négymillió eurós hiányt mutat. A stadionépítés ennek megfelelően stagnál, a szokásos programfüzetek sem jelennek meg, a szurkolókat az arénába szállító ingyenbuszokat is törölték. A 28 főnyi keret néhány tagjától is szívesen megválnának, de a piacon semmi mozgás. „Kereslet hiányában nem tudunk megszabadulni tőlük!” – szögezte le a menedzser. Hasonló tapasztalatai vannak stuttgarti kollégájának, Rolf Rüssmann-nak, aki 5,5 milliós hiányt kénytelen pótolni a költségvetésben: „Mi is gondoltunk játékoseladásra, de a transzferpiac összeomlott!”
Az általános takarékossági hullámra jellemző, hogy a liga egyesületei szerényen erősítettek, elsősorban lelépési díj nélkül felkínált játékosokat igazoltak. A liga együtteseinek 99 új szerzeménye közül 56 tehát ebben az értelemben ingyen változtatott klubot.
Az első osztály tagjai összesen 96,52 millió eurót fordítottak erősítésre, 30 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A Borussia Dortmund, a Bayern München, a Bayer Leverkusen, a Schalke meg a berlini Hertha 75,85 milliójával szemben a további tizenhárom egyesület összesen csak 20,97 millió eurót invesztált. A KirchMedia kríziséből származó jelenséget azok a labdarúgók is megérzik, akik egyelőre kenyéradó nélkül állnak, így a volt müncheni Stefan Effenberg, a Kaiserslauternnél Tomasz Klos és Taribo West, a Dortmundnál kiselejtezett Fredi Bobic és Victor Ikpeba.
A milliomosok lassan-lassan kénytelenek hozzászokni a munkanélküliség gondolatához.