Az ezüstök aranyra válthatók Athénban

A magyar úszóválogatott felkészülése jól sikerült a berlini Európa-bajnokságra, amit bizonyít, hogy versenyzőink tizenkét országos csúcsot úsztak. Ennek ellenére még a szakemberek sem egyöntetűen ítélik meg csapatunk szereplését, mert Risztovék hat ezüst- és egy bronzérmet szereztek ugyan, de tizenkilenc éve fordult utoljára elő, hogy válogatottunk nem nyert aranyérmet a kontinensbajnokságon.

- Úszás -

Örüljünk vagy sírjunk? Erre a kérdésre lehetetlen egyértelmű választ adni, mert többféleképpen ítélik meg még a magyar csapat legjobbjának, a négy ezüstérmet nyerő Risztov Évának a szereplését is. A riporter például a 200 méteres vegyes úszás döntője után csodálatos ezüstről beszélt, a 16 éves Risztov Éva viszont csalódottan nyilatkozott, s elégedetlen volt a 200 pillangó fináléja után is, pedig úgy lett második, hogy a lengyel Jedrzejczak világcsúcsot úszva előzte meg.
A hódmezővásárhelyi tinédzser a magyar úszósport nagy ígérete volt, aki két év alatt Turi György irányításával a Bp. Spartacusban a sportág legeredményesebb hazai versenyzője lett. Még nem világklasszis ugyan, de ha olyan elszántan edz és olyan töretlenül fejlődik, mint a múlt évben, akkor tizennyolc évesen az athéni olimpián a legfényesebb csillagok közé kerülhet. Bánata, hogy nem nyert aranyérmet, érthető ugyan, de az Eb után nyugodtan ünnepelhet, mert mind a négy versenyszámban pályafutása legjobb eredményét érte el Berlinben, ami most még a dobogó második fokához volt elegendő.
Megoszlottak a vélemények arról, hogy miért kellett négy számban is indulnia. Edzője szerint Éva most olyan korban van, amikor a terhelése elősegítheti a fejlődését. Turi György tanítványa rekordjaival nagyon közel került a csúcshoz. Ha az olimpiáig sikerül a neki legeredményesebb versenyszámokat kiválasztani, az ezüstlányból aranyos úszónő lehet Athénban.
Még nagyobb hullámokat kavart a „parton” Kovács Ágnes szereplése, aki a három mellúszószám közül 100-on, 200-on negyedik lett, 50 méteren pedig visszalépett. Ez érzékenyen érintette a magyar csapat mérlegét, mert Egerszegi Krisztina visszavonulása és a Széchy-csapat szétbomlása óta Kovács lett a magyar úszósport védőernyője, 1997 óta egyedül ő nyert aranyérmet a világversenyeken.
Olimpiai sikere után úgy határozott, hogy amerikai egyetemen fog tanulni, és tengerentúli utazásával kilépett abból az üvegburából, amely itthon védte, s egyben kényszerítette is arra, hogy csak az úszásra összpontosítson. A múlt évben már vegyesen, az Egyesült Államokban és itthon készült fel a világbajnokságra, amelyen ismét megmentette csapatunk becsületét. Úgy nézett ki tehát, hogy olyan világklasszis, aki kevesebb és másfajta felkészüléssel is megvédheti elsőségét. Az úszás azonban könyörtelen sportág, amelyben lazítani csak a célba érkezés után lehet. Ezt a tanulságot elődje, Egerszegi Krisztina is levonhatta, aki négyszeres olimpiai bajnokként 1994-ben a római világbajnokságon váratlan vereséget szenvedett. A „pofon” után Egerszegi visszaállt a sorba, és két év múlva az atlantai olimpián ötödik aranyérmét nyerve fejezte be sikeres pályafutását.
Kovács Ágnes gyengébb berlini szereplése után Turi György önkritikát gyakorolva elmondta, hogy a felkészülés utolsó szakaszában, amikor itthon edzett, nem volt elég kemény az olimpiai bajnokkal szemben. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszószövetség elnöke arról nyilatkozott, hogy a sportág számára hasznosabb lenne, ha legjobb úszóink itthon készülnének, nem a távoli Egyesült Államokban. Az elnök szerint ha valaki egy sportágban olyan tehetséges, mint Kovács Ágnes, akkor szerencsésebb lenne, ha itthon tanulna meg angolul és járna egyetemre. A szakmai viták után Kiss László szövetségi kapitány vezetésével valószínűleg megtalálják azt az utat, amelyen akár már a jövő évi világbajnokságon visszatalálhat a csúcsra.
Ezt megkönnyítheti, hogy az utóbbi években a hazai élmezőny kiszélesedett, a fiatalabbak közül Flaskay Mihály az 50 méteres mellúszásban ezüstérmet nyert a 34 éves Güttler Károly előtt. Fokozatosan úszik az élmezőnybe Reményi Diana és a vegyesúszó Kerékjártó Tamás is. Batházi István nem tudta ugyan megvédeni címét 400 vegyesen, de egyéni rekordot úszva szerzett ezüstérmet.
A hazai élmezőny szélesedésének értékét növeli, hogy akkor következett be, amikor a világ két legeredményesebb edzője visszavonult. Kiss László a sydneyi olimpia után önszántából lett „csak” szövetségi kapitány. A 71 éves Széchy Tamás viszont még tovább akart edzősködni, de már nem kellett. Akik pedig azt követelték, hogy emeljenek szobrot Széchynek, csak végre már távozzon a medence partjáról, eddig még nem tudták betölteni az úszópápa után maradt űrt. Az eltelt két évben két világklasszis magyar mester esett ki a nevelőmunkából, ezt figyelembe véve a berlini hat ezüst- és egy bronzérem jó teljesítmény.