A vívók futnak a siker után

A magyar vívóválogatott olyan csendben kezdte el a felkészülést a jövő évi versenyekre, mint amilyen visszhangtalan volt ez évi szereplése. Legjobb vívóink ugyanis sikeres Európa-bajnoki, majd mérsékeltebb világbajnoki produkciójukkal nem igazán kerültek reflektorfénybe. Sőt, a juniorválogatott múlt heti gyenge Eb-szereplése sem rázta meg a sikersportágat, amely évek óta anyagi gondokkal küzd, ami egyre jobban tükröződik az eredményekben.

-VÍVÁS-
Szabó Bence szövetségi kapitány vezetésével harminc válogatott vívó második hete Mátraházán készül, fizikai alapozó edzőtáborozáson. A kapitány szerint a fizikum nagyon fontos ebben a sportágban is, mert vívóink hiába képzettek, ha nincsenek tökéletes erőállapotban, nem szerepelhetnek a tudásuknak megfelelően a világversenyeken. Vajon az olimpiai bajnok Szabó Bencének versenyzőként is ez volt a véleménye?
– Elismerem, nem rajongtam például a futásért, de versenyzőként tudomásul vettem, hogy megfelelő kondíció nélkül képtelenség helytállni a nemzetközi élmezőnyben – magyarázza Szabó. – Kapitányként örülök, hogy ismét megrendezhettük ezt az alapozó tábort, erőnléti edzőnk, a volt tízpróbázó Szabó Dezső sok olyan gyakorlatot ötlött ki, amely megtöri a monotóniát, így a vártnál kevésbé unalmas a munka. Mátraháza után a válogatottak klubjukban edzenek tovább, ott készülnek a decemberi országos bajnokságra.
Januárban lesz egy éve, hogy Szabó Bencét megválasztották szövetségi kapitánynak. Szerinte a válogatott idei felkészülése jól sikerült, amit bizonyít: a moszkvai Európa-bajnokságon versenyzőink nyolc érmet szereztek, a lisszaboni világbajnokságon pedig négyet.
– Napjainkban már nem valós a remény, hogy ha egy magyar vívó kijut a világbajnokságra, akkor már biztos az érem. Nem panasz, hanem tény, Olaszországban egyetlen fegyvernem kap annyi központi támogatást, mint nálunk az összes. Franciaországban ötezer igazolt vívó van, míg hazánkban másfél ezer. Ráadásul feltartóztathatatlanul jönnek az ázsiaiak, a kínai és a koreai vívók egyre jobb eredményeket érnek el. Tehát miközben a nemzetközi élmezőny szélesedik, a hazai szűkül, ezért a négy világbajnoki érem siker. Az Európa- és a világbajnokság közel esett egymáshoz, ezért jobb lett volna több fiatal versenyzőt indítani az Eb-n, de mi az eredmények alapján kapjuk a támogatást, ezért ezt a luxust nem engedhettük meg magunknak.
Jövőre még feszítettebb lesz a versenyidény, mert április elejétől elkezdődnek az olimpiára kvalifikáló Világkupa-versenyek. Fegyvernemenként legfeljebb öt európai csapat indulhat az athéni olimpián, ezért nem mindegy, hogyan szerepelnek vívóink ezeken a viadalokon.
– Az olimpiára való kijutást nehezíti, hogy például párbajtőrben a válogatott csapatoknak csak két-két európai Világkupa-verseny eredménye számít bele a pontversenybe, ezért a távoli földrészeken rendezett viadalokon is el kell indulnunk. A férfi és a női párbajtőr együttesünk pástra lép majd Sydneyben, ez a kirándulás sokkal költségesebb lesz, mint egy átlagos viadal.
Ami az utánpótlást illeti, a múlt heti junior Európa-bajnokságon egyedül a férfi párbajtőrcsapatunk nyert érmet, második lett. A sportág vezetői évek óta jelzik, hogy egyre kevesebb gyerek választja a vívást, de eddig nem kaptak semmiféle segítséget ahhoz, hogy a sportág bázisa ne csökkenjen.
– Kint voltam a junior Európa-bajnokságon, mert kíváncsi voltam arra, miből lesz a cserebogár. Hát, elégedett nem lehettem, többet vártam a fiatal vívóktól. A nevelést jellemző negatív folyamatot nehéz lesz megállítani, visszafordítani, mert jelenleg az országban egyetlenegy olyan szakosztály van, a Honvédé, ahol a személyi és tárgyi feltételek egyaránt adottak a nemzetközi szintű munkához. A szintén eredményes MTK-ban például az edzők több hónapon át nem kaptak fizetést. A mesterek nagyon leterheltek, húsz-harminc tanítványuk van, ez pedig a minőség rovására megy. Ha legalább öt olyan profi szakosztályunk lenne, mint a Honvéd, akkor derűlátóan várhatnánk a jövőt.
A helyzet egyelőre még nem reménytelen, mert a jelenlegi versenyző- és szakembergárdával a magyar vívósport még sikeresen szerepelhet Athénban. De mi lesz azután?