Fiatal középtávfutóként megijedtem, amikor megtudtam, hogy a szakosztály érdekében ötezer méteren kell indulnom a felnőtt csapatbajnokságon. Az edzőm a rajt előtt csak annyit mondott: „Az a versenyző, aki kishitűen fél, hogy nem tudja lefutni a távot, az nem érhet a célba.” Ez a régi történet – amely eredményesen zárult – a sportvezetés ez évi, változó hozzáállásából jutott az eszembe…
Az idén tavasszal még úgy tűnt, hogy az elkövetkezendő években Magyarország akár két atlétikai világbajnokságot is rendezhet: a fedett pályást 2004-ben az új budapesti sportcsarnokban, a szabadtérit 2005-ben, a teljesen felújított Népstadionban. Deutsch Tamás akkori sportminiszter és csapata, nem sajnálva pénzt és fáradságot, március elején például a bécsi Intercontinantal Szállóban adta át Budapest pályázatát, majd a hotel különtermében tartott nemzetközi sajtótájékoztatót. A komoly szándék ellenére – amint az várható volt – a magyar főváros nem kapta meg a szabadtéri vb rendezési jogát. Szerencsére!
Időközben ugyanis történt egy országgyűlési választás, és a kormányváltás óta eltelt hónapokban az új sportvezetés talán többet foglalkozott a múlttal, mint a jövővel, s az elmúlt évek gyorsulása után Jánosi György és csapata rálépett a fékre.
A jövő évi költségvetést ugyan az Országgyűlés még nem fogadta el, de az elmúlt hetekben kiderült, hogy a fedett pályás atlétikai világbajnokság rendezése veszélybe került, mert a szervezők hiába kaptak korábban kormánygaranciát, írásban nem rögzítették az állam anyagi kötelezettségvállalását. Sőt az előző sportminisztérium által jóváhagyott 190 millió forintot az új vezetés a fedezet nélküli kötelezettségvállalások közé sorolta.
Szalay Péter, a vb szervezőbizottságának igazgatója szerint a korábban 900 millió forintra tervezett költségvetést 600-ra csökkentették, amelyből egy nagyon puritán világbajnokságot lehetne Budapesten rendezni. De csak akkor, ha az államtól legalább 400 millió forintos támogatást kapnának. Természetesen ez nem kevés pénz. Összehasonlításul: tavaly 17,6 milliárd forint állami támogatást kapott a sport, jövőre pedig kétmilliárd forinttal gazdálkodhat a Magyar Olimpiai Bizottság.
Hosszan lehetne vitatkozni arról, hogy Magyarországnak megér-e 400 millió forintot a világ legjelentősebb sporteseményei közé rangsorolt fedett pályás atlétikai világbajnokság megrendezése. Az viszont tény, hogy a tavalyi debreceni ifjúsági világbajnokság 1,1 milliárdba került (350 milló a szervezés, 750 millió a beruházás); a sikere mellett maradt utána egy nemzetközi szintű pálya, s a költségvetési hiány sem lett nagyobb. Debrecennél maradva – a jelenlegi felfogás szerint – felelőtlen ötletnek volt egy évvel ezelőtt vállalni a tornász-világbajnokság megrendezését, a bátor elképzelés azonban megvalósulhat: a világ legjobb tornászai november 19-től a 4,1 milliárd forintba kerülő új Főnix-csarnokban vetélkedhetnek. Az elmúlt évekből még számtalan példával lehetne bizonyítani egykori edzőm igazát: ha kishitűen el sem indulunk egy versenyen, akkor célba sem érhetünk.
Federer a helyszínen nézhette Djokovics szenvedését, de inkább a telefonját bújta
