Kishitűen nem megy

Salánki Miklós
2002. 11. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fiatal középtávfutóként megijedtem, amikor megtudtam, hogy a szakosztály érdekében ötezer méteren kell indulnom a felnőtt csapatbajnokságon. Az edzőm a rajt előtt csak annyit mondott: „Az a versenyző, aki kishitűen fél, hogy nem tudja lefutni a távot, az nem érhet a célba.” Ez a régi történet – amely eredményesen zárult – a sportvezetés ez évi, változó hozzáállásából jutott az eszembe…
Az idén tavasszal még úgy tűnt, hogy az elkövetkezendő években Magyarország akár két atlétikai világbajnokságot is rendezhet: a fedett pályást 2004-ben az új budapesti sportcsarnokban, a szabadtérit 2005-ben, a teljesen felújított Népstadionban. Deutsch Tamás akkori sportminiszter és csapata, nem sajnálva pénzt és fáradságot, március elején például a bécsi Intercontinantal Szállóban adta át Budapest pályázatát, majd a hotel különtermében tartott nemzetközi sajtótájékoztatót. A komoly szándék ellenére – amint az várható volt – a magyar főváros nem kapta meg a szabadtéri vb rendezési jogát. Szerencsére!
Időközben ugyanis történt egy országgyűlési választás, és a kormányváltás óta eltelt hónapokban az új sportvezetés talán többet foglalkozott a múlttal, mint a jövővel, s az elmúlt évek gyorsulása után Jánosi György és csapata rálépett a fékre.
A jövő évi költségvetést ugyan az Országgyűlés még nem fogadta el, de az elmúlt hetekben kiderült, hogy a fedett pályás atlétikai világbajnokság rendezése veszélybe került, mert a szervezők hiába kaptak korábban kormánygaranciát, írásban nem rögzítették az állam anyagi kötelezettségvállalását. Sőt az előző sportminisztérium által jóváhagyott 190 millió forintot az új vezetés a fedezet nélküli kötelezettségvállalások közé sorolta.
Szalay Péter, a vb szervezőbizottságának igazgatója szerint a korábban 900 millió forintra tervezett költségvetést 600-ra csökkentették, amelyből egy nagyon puritán világbajnokságot lehetne Budapesten rendezni. De csak akkor, ha az államtól legalább 400 millió forintos támogatást kapnának. Természetesen ez nem kevés pénz. Összehasonlításul: tavaly 17,6 milliárd forint állami támogatást kapott a sport, jövőre pedig kétmilliárd forinttal gazdálkodhat a Magyar Olimpiai Bizottság.
Hosszan lehetne vitatkozni arról, hogy Magyarországnak megér-e 400 millió forintot a világ legjelentősebb sporteseményei közé rangsorolt fedett pályás atlétikai világbajnokság megrendezése. Az viszont tény, hogy a tavalyi debreceni ifjúsági világbajnokság 1,1 milliárdba került (350 milló a szervezés, 750 millió a beruházás); a sikere mellett maradt utána egy nemzetközi szintű pálya, s a költségvetési hiány sem lett nagyobb. Debrecennél maradva – a jelenlegi felfogás szerint – felelőtlen ötletnek volt egy évvel ezelőtt vállalni a tornász-világbajnokság megrendezését, a bátor elképzelés azonban megvalósulhat: a világ legjobb tornászai november 19-től a 4,1 milliárd forintba kerülő új Főnix-csarnokban vetélkedhetnek. Az elmúlt évekből még számtalan példával lehetne bizonyítani egykori edzőm igazát: ha kishitűen el sem indulunk egy versenyen, akkor célba sem érhetünk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.