Az öreg kontinens nem akar lemaradni

ATLÉTIKA Athénban az Európai Atlétikai Szövetség hét végi tisztújító kongresszusán Schulek Ágostont újabb négy évre megválasztották alelnöknek. A két alelnöki tisztségre hárman pályáztak, Schulek riválisa a belga Housiaux volt, akinél háromszor több szavazatot kapott. Az elnök a svájci Hansjörg Wirz maradt.

Ma írják alá Athénban az új EU-országok csatlakozási szerződését, de a hét végi atlétikai kongresszuson is kiderült, hogy az öreg kontinens megosztottsága a sportban is egyre kevésbé létezik. Az Európai Atlétikai Szövetségben ugyanis korábban az volt a szokás, hogy az egyik alelnök a keleti, a másik pedig a nyugati blokkot képviselte. Ezért az orosz Balahnyicsev megválasztása nem volt kérdéses, viszont a nyolc éve alelnök Schulek Ágoston a belga Housiaux-szal csatázott a másik alelnöki tisztségért.

– Kellemes meglepetés volt, hogy éppen háromszor annyi szavazatot kaptam, mint belga ellenfelem – mondta a magyar szakember. – Megválasztásom a magyar atlétika elismerése, amely ugyan nem tartozik a legerősebbek közé Európában, viszont az utóbbi évtizedekben amit vállalt, azt becsületesen teljesítette. Ilyen volt legutóbb, 1998-ban a nagy sikerű budapesti Európa-bajnokság is.
Az athéni kongresszuson is felmerült, hogy az európai atléták egyre kisebb szerepet játszanak a világversenyeken, főleg a futószámokban. A márciusi mezei futó-vb például olyan nagy afrikai fölényt hozott, hogy az is felmerült, külön kellene rendezni fehér bőrű futóknak világbajnokságot.

– A mezei futó-világbajnokságon az is gond volt, hogy több európai ország, köztük Magyarország is távol maradt az eseménytől. Az összkép ennél sokkal jobb, a statisztikák azt bizonyítják: az európai atlétika megőrizte vezető helyét a világban. A világversenyek érmeinek ötven százalékát rendre európai atléták nyerik. A nemzetközi szövetség elsősorban az atlétákat dotálja, jelentős pénzdíjakkal jutalmazza az érmeseket a világversenyeken, az európai viszont a szövetségeket segíti, hozzájárul a kontinensbajnokságok rendezési költségéhez.
A hét végi kongresszuson felvetődött, hogy a jövőben az eddigi négy helyett kétévente rendeznének szabadtéri Európa-bajnokságot. Schulek szerint ebben a kérdésben körültekintően kell dönteni, mert annak semmi értelme, hogy az olimpia évében is legyen Eb, hiszen a legjobbak kétszer is meggondolnák, induljanak-e.

BÉKESZERZŐDÉS. A múlt év végén ismét előásták a csatabárdot Szombathelyen, amikor több világklasszis atléta után az ifjúsági világbajnok kalapácsvető, Kéri Andrea is a Haladásba akart igazolni a Dobó SE-ből. A fiatal tehetség tavaly ősz óta már Vida József irányításával készült, ám a Dobó SE az átigazoláshoz nem járult hozzá. Az elsőfokú bírósági ítélet érvényesnek mondta ki a kalapácsvetőnő szerződését, ezért úgy nézett ki, Németh Pál volt tanítványa egy ideig nem versenyezhet. A patthelyzetben Lestár Péter, a Haladás VSE elnökségi tagja felvette a kapcsolatot a Dobó SE új elnökével, Horváth Vilmossal, s körültekintő egyeztetés után megállapodtak: a Haladás kifizeti Kéri Andrea háromszázezer forintos átigazolási díját, ám 2005. december 31-ig a kalapácsvetőnő bajnoki pontjait régi egyesülete kapja meg.