Blanc elvitte a szerencséjét

-LABDARÚGÁS-

Laurent Blanc tudhat valamit. Vagy legalábbis a szerencsecsókjának mágikus ereje lehet. A francia hátvéd annak idején a válogatottban meccsről meccsre, minden kezdés előtt szerencsekívánatként csókot lehelt Fabien Barthez kopasz fejére, ami éveken át jó ómennek bizonyult. Blanc később a Manchester Unitedban folytatta jó szokását, ám miután elhagyta a klubot, vele távozott Barthez szerencséje is.
Az 1998-as világbajnokságon és a 2000-es Európa-bajnokságon egyaránt aranyéremmel zárt a francia válogatott, diadalában tevőleges részt vállalt Fabien Barthez. A kopasz egyes akkoriban az AS Monacóban védett, ám a klub nem vitte olyan sokra, mint a válogatott, a nemzetközi porondon nem tudott maradandót alkotni. Barthez tudta ezt, és azt is, hogy pályája végéhez közeledvén, ha klubszinten is aratni szeretne, akkor váltania kell. Kapóra jött neki, hogy három évvel ezelőtt a Manchester United kapusgondokkal küzdött. A legendás Peter Schmeichel távozott és a dán óriást nem tudták megfelelően pótolni. Több név is felmerült a manchesterieknél, végül 2000. május 31-én a holland–belga közös rendezésű kontinensviadal előtt brit kapusrekordot jelentő összegért, 7,8 millió fontért Fabien Barthezt szerződtették.
Sir Alex Ferguson edző tudta, hogy Schmeichelt egy olyan kapussal kell pótolnia, akiért szintén rajonganak majd a szurkolók. Bartheznál jobbat keresve sem talált volna a feladatra. A kopasz kapus, feleségével, a szupermodell Linda Evangelistával állandóan a bulvárlapok címoldalán szerepelt, viselkedésével vonzotta a fotósokat, és abszolút hidegen hagyta, hogy a pletykalapok miféle sületlenségeket hordanak róla össze. A kapus megadta a módját az örömének, egy hónappal a szerződés aláírását követően a válogatottal Európa-bajnok lett, így az angolok még inkább dörzsölhették a tenyerüket, hiszen úgy tűnt, valóban jól választottak. Bartheznek nem is ment rosszul, az első szezonját bajnoki címmel zárta, majd addig-addig rágta a vezetők fülét, mire szerződtették egyik kedvenc játszótársát, Laurent Blanc-t. A kapus Manchesterben is elvárta Blanc-tól, hogy homlokcsókkal küldje őt be a kapuba, ennek ellenére az első közös idényükben számos potyagól száradt a lelkén, ráadásul a MU trófea nélkül zárta a szezont. Barthez legemlékezetesebb ügyetlenkedését az egész világ láthatta: a Bajnokok Ligájában a Deportivo ellen. Ferguson mégis bízott benne, egyelőre nem nézett új kapus után. Barthez a bizalom ellenére egyre bizonytalanabb lett, több szégyenletes gólt kapott, tavasszal a Bajnokok Ligájában a Real Madrid például hatot lőtt neki. A magánéletével sem volt minden rendben, elhagyta őt Linda Evangelista.
A MU a bajnokságban azonban elbírta Barthez hibáit, révbe ért, az első helyen végzett, ám Ferguson nem adott újabb esélyt a franciának. A skót főnök a nyáron az amerikai Tim Howardot szerződtette, aki első hallásra nem tűnt igazi riválisnak a világ- és Európa-bajnok számára. A fiatal kapus azonban a csapat tengerentúli túráján teljesen lenyűgözte Fergusont, s visszatérve Manchesterbe egyértelművé vált, Bartheznek csupán a kispadon jut hely. Közben Blanc visszavonult, s úgy tetszik, vele távozott a kapus szerencséje is. Nemcsak Howard, hanem az északír Roy Carroll is megelőzte őt a rangsorban, A szerdai, Stuttgart elleni Bajnokok Ligája-mecscsen például Barthez már a kispadra sem fért rá.
Mindezek ellenére sokáig úgy nyilatkozott, hogy nem akarja elhagyni a Manchestert. „Nem akarok távozni. Valamennyi játékos átélt már hasonlót, az igaz, hogy én először kerültem ilyen szituációba, ám rutinosan dolgozom fel. Miért esnék pánikba? Továbbra is keményen edzek, harminckét éves vagyok, elegendő a tapasztalatom. Persze máshogy reagálnék, ha huszonéves lennék.”
Érdekes, hogy Jacques Santini, a francia válogatott szövetségi kapitánya a történtek ellenére továbbra is Barthezt tekinti a válogatott első számú kapusának. Persze nem csupán a nemzeti együttesben, hanem francia kluboknál is látnak még fantáziát a rutinos kapusban. Állítólag a Paris SG és a Marseille már érdeklődött iránta. Marseille-ben van esélye rá, hogy újra meglelje a szerencséjét, hiszen a kikötőváros csapatával 1993-ban Európa legjobbja volt.