Benedekék ünnepeltek

Megérdemelten reflektorfényben ünnepelték a labdarúgók a magyar válogatott londoni 6-3-as diadalának ötvenedik évfordulóját. Sokkal csendesebben emlékeztek az öttusázók, akiknek 1953 szintén sikeres évük volt: Benedek Gábor arany-, Szondy István ezüstérmes lett a vb-n Santiago de Chilében.

-ÖTTUSA-
Kalandos úton jutottak el a magyar öttusázók 1953 decemberében Budapestről Chilébe. Azt pedig, hogy a Benedek Gábor, Tasnády Károly, Szondy István összeállítású magyar válogatott elindulhatott Dél-Amerikába, a szovjeteknek is köszönhették.
– A háború után a vívás, a lovaglás és az öttusa is osztályidegen sportág lett – emlékezett a múltra Benedek Gábor. – A munkahelyemen, a Csepel Művekben például titkoltam, hogy öttusázom. Az ötvenes évek elején meghívást kaptunk Moszkvából, amely megváltoztatta a sportág hazai megítélését. Mert ha a szovjet barátaink öttusáznak, akkor mi is tehetjük… A moszkvai sikerünknek köszönhetjük, hogy indulhattunk az 1952-es olimpián. Azzal az aranyéremmel harcoltuk ki, hogy eljuthattunk Chilébe.
Az olimpiai aranyérmes magyar öttusa-válogatott esélyesként utazott a távoli földrészre, amit bizonyít, hogy a küldöttség vezetője Hegyi Gyula, a sporthivatal elnöke lett, aki a londoni válogatottmérkőzés után csatlakozott Amszterdamban az együtteshez. Tasnády elmondta: ismeretlen emberek is segítettek abban, hogy a magyar öttusasport megszerezte első világbajnoki aranyérmét. A Prágából Amszterdamba tartó repülőgép a nagy köd miatt az NSZK területén landolt, ahová a magyar világútlevél nem volt érvényes. Így a jó szándékú határőrnek köszönhették az öttusázók, hogy felülhettek a repülőgép utasait Amszterdamba szállító buszra.
Az első magyar világbajnoki elsőség ötvenedik évfordulójára rendezett ünnepségen az idős bajnokok megélénkültek, amikor Csőke József filmrendező jóvoltából megtekinthették az akkori vb-ről készült riportfilmet, amely fél évszázaddal ezelőtt az év sportsikerei összeállításban szerepelt a híradóban. A régi felvételekből kiderül, hogy Benedek a kitűnő rajt, a lovaglás megnyerése után a többi tusában is jeleskedett, s magabiztosan győzött Szondy előtt. A kettős magyar siker ellenére együttesünk nem lehetett elégedett, mert Tasnády kihagyott egy fordulót a lovaglás alatt, amiért nemcsak őt, hanem a csapatot is kizárták. Így teljesen igazságtalanul Svédország lett a világbajnok. Úgy látszik azonban, győzött az igazság, mert a svédek azóta sem állhattak fel a dobogó felső fokára vb-n…
A legendás öttusacsapatból Szondy és Tasnády 1956-ban Németországba távozott, Benedek pedig 1969-ben követte a társait. Az olimpiai és világbajnok a melbourne-i olimpiáról hazajött, de a forradalom melletti kiállása miatt sok támadás érte. Ennek ellenére nem politikai okok miatt hagyta el hazáját. A lánya súlyos beteg lett, és a gyógyulás reményében utaztak 1969-ben Németországba. Az orvosok nem tudták megmenteni a gyermekét, a gyógykezelés miatt azonban az olimpiai bajnok eladósodott, kint vállalt munkát, a warendorfi öttusaközpont edzője lett.
– Még mindig fáj, hogy 1987-ig ki voltam tiltva a saját hazámból, mert a lányom életét meg akartam menteni. Hála istennek, azóta Magyarország szabad lett. A feleségem meghalt, de mivel fiam és unokáim kint élnek Németországban, ezért én is ott maradtam, de egyre többet járok haza. Közreműködöm egy protestáns gyülekezet munkájában, karácsonyra például csángó gyerekeknek gyűjtöttünk játékot. Van egy kis házunk a Duna-kanyarban, tehát fél lábbal már itthon vagyok.