Kíváncsiak voltak ők maguk is, milyen a kilencperces menet. „Csodálkoznék, ha nem úgy kellene a végén kihúzni bennünket a vízből” – vázolta fel érzéseit a kezdés előtt Stieber Mercédesz, válogatottunk kapitánya. Kis híján bejött a jóslata – igaz, nem feltétlenül a fizikai fáradtság miatt kászálódtak ki nehezen a magyar hölgyek a minden igényt kielégítő ideiglenes medencéből. Elszontyolodtak a mieink, akik bíztak abban, hogy az imperiai olimpiai selejtező döntője után újra felülkerekednek az olaszokon.
Nem sikerült. A hírek szerint hátul ugyan megvolt az összhang, jól védekezett a csapat, jól védett Sós Ildikó, ám amint a mieinkhez került a labda, mintha varázsütésre megváltozott volna minden. Ahogyan a világ egyik legjobbja, a dunaújvárosi Primász Ágnes fogalmazott: „Nem tudom, mi történt, rengeteg helyzetet kihagytunk, nem ment senkinek a lövés, nagyon rosszul játszottunk. Különösen az emberelőnyös helyzetek miatt kritizálható a teljesítményünk: hat fórból csak egyet tudtunk gólra váltani. Sokat kell még fejlődnünk az olimpiáig, ám én bízok abban, hogy már itt, a Világliga-meccseken megmutatjuk, sokkal több van bennünk.”
A vereség dühítő, hiszen a vetélytárs, Olaszország sem brillírozott. Az olimpia után az olasz férfibajnokság meghatározó csapatának, a Pro Reccónak a kispadjára ülő Pierluigi Formiconi a győzelem után sem dicsérte tanítványait. Ezek után képzelhetik, miket mondhatott a maximalizmusáról is híres magyar vezér, Faragó Tamás…
Persze nincs veszve semmi: remélhetőleg a magyar idő szerint ma hajnalban lejátszott kanadaiak elleni meccsen (a tengerentúliak a 6-6-ös döntetlent követően ötméteresekkel győzték le az olimpiai bajnok Görgényi István irányította ausztrálokat) már javult a mérleg.
Női Világliga, A csoport: Egyesült Államok–Kazahsztán 10-4, Oroszország–Görögország 11-8. B csoport: Olaszország–Magyarország 6-4, Kanada–Ausztrália 6-6 – ötméteresekkel 6-5.
Szergej Lavrov: A Kreml acélidegzetű diplomatája
