A testvéri szeretetet a Lázár fiúk nem csupán a Bibliából ismerik. A kettes fogattal ötszörös világbajnok, Lázár Vilmos a kecskeméti stadion lelátóján ülve, a Duna Televízió kommentátoraként figyelte testvére, Zoltán akadályhajtását, s alig várta, hogy befejeződjön a közvetítés. Ezután lerohant a pályára gratulálni világbajnok öccsének. De ez nem csupán udvarias kézfogás volt, a két testvér nem törődve a leselkedő fotósokkal, kirobbanó örömüket nem titkolva ölelték át egymást.
Pedig a kívülállóban felvetődhet, Vilmos akár irigy is lehetne testvérére, hiszen ha tavaly ősszel az idősebb jogán ő vált versenyszámot, akkor most őt ünnepli a kecskeméti közönség.
– Együtt döntöttünk arról, hogy Zoli áll át a négyesre, s a siker a családban marad – magyarázta Vilmos. – Az edzések alatt sokszor a földről figyeltem Zoli hajtását, így próbáltam segíteni neki. Egyedül a világbajnokságon az akadályhajtáskor cseréltem volna vele, mert a lelátón ülve sokkal nehezebb volt, mint a bakon. Csak titokban reménykedtünk ilyen jó eredményben. A két érem viszont azt is jelenti, hogy Zoli a négyesek mezőnyében marad, így a hat éve világversenyen veretlen magyar ketteshajtó-válogatott meggyengült.
Ugyan nem példátlan, hogy a kettessel világelső versenyző négy lóval is felhajt a csúcsra, de eddig az átállásra több évre volt szükség. A svájci Werner Ullrich 1989-ben győzött kettesfogathajtó-vb-n, négyessel pedig 1998-ban lett aranyérmes. Lázár Zoltán viszont szinte hónapok alatt került a „király kategóriában” a világ élmezőnyébe. Pedig a váltás elég fájdalmasan kezdődött.
– Világszínvonalon kettesben és négyesben is egyformán nehéz hajtani – magyarázta Lázár Zoltán. – A négyes annyival bonyolultabb, hogy az első s a hátsó lovakat külön kell irányítani, tehát a szárkezelés teljesen más. Nagyon el voltam keseredve, amikor az első hónap után a megerőltetéstől ínhüvelygyulladást kaptam. Tavasszal még úgy versenyeztem, hogy közben fájt a kezem.
A négyes hajtás élmezőnye sokkal stabilabb, az egyéniben győztes német Michael Freund például már 1978-ban, az első kecskeméti világbajnokságon is szerepelt, csapatban ezüstérmes lett, a bronzérmes holland Chardon pedig első világbajnoki aranyérmét 1982-ben nyerte. Lázár Zoltán minden túlzás nélkül berobbant ebbe a rendkívül erős élmezőnybe, ahol tervei szerint még néhány érmet szeretne nyerni. A világbajnok hajtó csupán azt sajnálja, hogy testvérét, Vilmost elhagyta a kettes fogat csapatban. A jövőben ugyanis csak négyesben akar versenyezni, mert szakmailag szinte lehetetlen lenne évente versenyszámot váltani.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elismerésben részesítette a győztes magyar csapat tagjait, Dobrovitz Józsefet, Kecskeméti Lászlót és Lázár Zoltánt, valamint Fintha Gábor szövetségi kapitányt és a szervezőket.
nem bírta idegekkel. Aki látta a hollandok háromszoros egyéni világbajnokának maratonhajtását, az akár már előre odaadhatta neki az aranyat. Amit bemutatott a hajtó, az valóban maga volt a tökéletesség. Hiba, lendületvesztés nélkül teljesítette a nyolc akadályt. A befejező napi akadályhajtásban aztán megtörtént vele az, ami pályafutása során tán még sose. Háromszor is hibázott, így elúszott az egyéni aranyérme, s odalett a csapatelsőség is. A sajtótájékoztatón megtudtuk tőle, hogy ezúttal képtelen volt elviselni a feszültséget, ahogy fogalmazott, „elfogytak az idegei”. Végső soron csodálkoznivaló nincs is ezen, hiszen a sportoló 1982 óta valamennyi világbajnokságon szerepelt, s tudnivaló, a fogathajtás nemcsak a patkókat koptatja, de az idegeket is. (R. F.)
