Csak a név változott, a helyzet semmit

L A B D A R Ú G Á S Ismeretes, hogy a Videoton labdarúgócsapata a szombati, Pécs elleni bajnoki mérkőzésen már nem a megszokott és megismert Videoton FC-ként futott ki a pályára, hanem új néven, amelyből még rá lehet jönni arra, hol székel az együttes. FC Fehérvárként ünnepelhették volna a győztes meccset játszó gárdát (1-0), ha néhány, a leglelkesebb szurkolón kívül akadt volna valaki a stadionban.

Videoton-mezbe bújt fiatalember álldogál a fehérvári sétálóutcán, láthatóan ráér. A kérdésre, miért nem cseréli le a mezt újra, az FC Fehérváréra, annyit mond, mielőtt rögtönzött véleményt mormol el a város focicsapatáról: „Azt se tudom, mit kellene a helyébe húzni, de sajnos azok sem, akiknek ez lenne a dolguk. Ez a nagyobbik baj, nem az én Vidi-mezem…”
Igaza van, mert ha mást nem, azt a lelkes, az együttest mindig és mindenkor megvédő B középet is száműzte a lelátókról az, ami a város első számú csapata körül történt és történik.
A slusszpoént – de lehet, hogy még nem is az – pénteken mondták be, amikor hivatalosan is megerősítették, végveszélyben van a Vidi, amelyikről aztán másnapra kiderült: nem is Videoton FC már… Nem, mert a névadó szponzort takaró holding döntése végleges, nem ad több pénzt a csapatnak. Mivel az önkormányzat 84 százalékos tulajdonosa a kft.-nek (ez egyébként még viseli a Videoton nevet), annak kellett vállalnia a működtetést. Erre, legalábbis egy esztendőre, igent mondott, ami azt jelenti, hogy a pályát – amelyik a város tulajdona – továbbra is a focisták rendelkezésére bocsátja, annak a fenntartási költségeit vállalja, sőt 11 millióval támogatja is az évek óta a lét és nemlét határán billegő gárdát. Az önkormányzat azonban rögvest hozzátette, s joggal: ebben a naptári évben már ne várjanak pénzt, azt ugyanis már megkapták.
A helyzet finoman fogalmazva is tudathasadásos, amire példa lehet, hogy a nyár óta ügyvezető Gál László, bár elvben ő a főnök, valójában nem intézkedhet. Nem, mert bár megválasztották, a jegyzőkönyvet még nem hitelesítették. Így aztán van is szava, meg nincs is annak az embernek, aki a vezetők között (nevezték a pozíciót elnöknek is, ügyvezetőnek is már) az eltelt egy évtized során immár a kilencedik. „Elmélyült szakmai munkáról” ezek ismeretében tán felesleges is szót ejteni. Fehérváron egyébként jószerivel Gál az egyetlen, akiről úgy beszélnek, hogy akar is tenni valamit, ha már Székesfehérvárra ment, s veszni hagyta a Kispesttől neki járó nem kevés pénzt.
A csapatot működtető kft. veszteséges, nem is akármilyen mértékben: a megalakulás évében, 1998-ban 10,8 millió, rá egy évre 95,6, 2000-ben 98,2, s az új évezred első esztendejében már 118 millió forint volt a hiány. Ez önmagában is sokkoló lehet, ám ha hozzászámoljuk, hogy az önkormányzat három év alatt (2000–2002) nem kevesebb mint 300 millióval támogatta a labdarúgást, s ehhez képest a csapat 2002 végén a kilencedik helyen állt, tán közelebb kerülhetünk annak a megválaszolásához, hogy volt-e egyáltalán felelős vezető az eltelt esztendők során, aki a fociért tett volna valamit. (A fenti adatok a Videoton FC Kft. pénzügyi helyzetéről és gazdálkodásáról szóló jelentésből valók, amely 2002 decemberében készült el.) A helyzet azóta sem javult, sőt. Az elmaradt juttatásokról ez év júniusában készült feljegyzés szerint a szállítók, a játékosok, az edzők és a vezetők felé 115 millió forintnyi tartozása volt a klubnak.
Sok minden nem volt, s feltételezhetőleg a mai napig sincs rendben, amire a Magyar Labdarúgóliga vizsgálatának az eredménye adta meg a választ a múlt héten: feljelentést tett hűtlen kezelés miatt.
Székesfehérváron azt vallják: az „eredendő bűn” még a kft. megalakulása utáni időszakra, meglehetősen régre vezethető vissza. Ezért is kellene egészében (mert csak így lehet), az alakulásától megvizsgálni az előző évek hiányos és szabálytalan működését. Szükség lenne erre azért is, mert végre-valahára tisztába kellene tenni a fehérvári futballt (de sokszor leírták már ezt a mondatot!), s azokkal újrakezdeni, akik nem önjelölt „pénzügyminiszterként” tervezik az egyik tavaszt a másik után, hanem csapatot szeretnének látni azon a pályán, ahol már volt – s nem is olyan rossz.