Rendkívüli ülés,eltűnt felelősség

D O P P I N G

Több mint négy órán át tárgyalt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége az athéni olimpia magyar doppingügyeiről, ám a megbeszélés után senki nem lett okosabb. Nem lehetett, mert hiába kértek az atlétikai és a súlyemelő-szövetségtől tényfeltáró jelentést a történtekről, a beadott dokumentumok – mint várható volt – a tisztánlátást nem segítik elő, a felelősséget elhárítják.
Így aztán a MOB nem tehet mást, mint újra kér. Ezúttal – hivatalos szóhasználattal – nyomatékkal. A Magyar Atlétikai Szövetségtől azt, hogy 30 napon belül folytasson le fegyelmi eljárást az ügyben, Annus Adriánt pedig szólítsa föl arra, hogy járuljon hozzá a DNS-vizsgálathoz. Azt pedig egyenesen megköveteli a MOB, hogy – tiszteletben tartva a NOB előírásait – adja vissza kalapácsvetésben szerzett aranyérmét.
A súlyemelők se segítettek sokat: az általuk készített jelentés nem tesz mást, csak időrendben ismerteti a történteket. A felelősségről – akárcsak az atlétáknál – szó sem esik. A fegyelmi eljárást itt is megköveteli az elnökség, akárcsak azt, hogy a vizsgálat terjedjen ki mindenkire, aki segítséget nyújthatott a doppingvétség elkövetésében, s azokra is, akik tudhattak róla.
Az ülés végén Schmitt Pál MOB-elnök nem kívánt nyilatkozni, így a szervezet főtitkára, Aján Tamás jelentette be, hogy a MOB a leghatározottabban elhatárolódik a doppingesetektől. Érve szerint az ellenőrzések sajátja, hogy a bizonyítékok közvetlenek, egyediek, éppen ezért a vizsgálati anyag szabályszerű biztosítása elengedhetetlen, magyarán: Fazekas Róbert és Annus Adrián hibázott, amikor nem állt az ellenőrök rendelkezésére.
A főtitkár szerint azok a magyar versenyzők, akik nem tartották be az eljárási szabályokat, doppingvétséget követtek el, az eddigi információk viszont nem igazolták a csalás gyanúját. Ugyanakkor aligha hihető, hogy a NOB-nak vagy a vizsgálatokért felelős szervezőbizottságnak oka lett volna, oka lenne manipulálni a vizsgálatokat.
Az ülés utáni bejelentések talán legfontosabbika, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság kéri a sportminisztérium további segítségét ahhoz, hogy a magyarországi doppinglaboratórium nemzetközileg akkreditált legyen. Ez a lépés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jövőben esély se legyen arra, hogy a magyar sportolók úgymond ne tisztán küzdjenek a legnagyobb versenyeken. Az akkreditáció feltétele persze, hogy a laboratórium felszereltsége megegyezzen azon vizsgálati helyekével, amelyek a viadalok után az ellenőrzést végzik, tehát a lehető legkorszerűbb legyen.
Ha a MOB kérése időben, már jóval az athéni játékok előtt meghallgatásra talál, akkor aligha kerülhetett volna sor a magyar sport hírnevét igencsak befeketítő esetekre.
Hogy lesz-e ilyen labor Magyarországon, nem tudható. Egyelőre csak az a biztos, hogy az érdekeltek menekülnek a felelősség elől. Két aranyunk, egy ezüstünk bánja az athéni eseteket, ám amikor még a miénk volt a diadal, azok voltak a legboldogabbak, akik most kihátrálnak az ügyből.