Szégyenteljes határozat

B I R K Ó Z Á S Megdöbbentő határozatot hozott a Nemzeti Sporthivatal jogi főosztálya december 3-án, amelyben elutasította Gutman József edzői járadékkérelmét. A mesteredző kálváriája közismert: ő volt az 1992-ben olimpiai bajnokságot nyerő birkózó, Repka Attila mestere, aki viszont 2001-ben Görcsös Józsefet javasolta az edzői járadékra.

Már Repka Attila „tévedése” is felháborító, de ami azóta történik, az a magyar sport szégyene. A Magyar Birkózószövetség vezetése tisztában volt azzal, hogy Repka felterjesztése nem felel meg a valóságnak, mégis támogatta azt. Remélhetőleg egyszer majd kiderül, hogy miért tette. A Sportminisztérium határozata ellen 2001. augusztus 16-án a Legfőbb Ügyészség óvást nyújtott be, amit a sportminiszter 2001. szeptember 16-án elutasított. Ezután elkezdődött a hosszú pereskedés, amelyben 2004. július 13-án a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú minisztériumi határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. Ekkor sokan úgy gondolták, ezzel a méltatlan ügy lezárulhat, mert az állami hivatal orvosolja a három évvel ezelőtt elkövetett hibáját, s bocsánatot kér a 68 éves Gutman Józseftől.
Az új eljárás során bebizonyosodott, hogy az 1992-es barcelonai olimpiára Repka Attila Gutman József, a Diósgyőri Birkózó Klub szakosztály-igazgató szakmai irányításával és felügyeletével készült fel. Ráadásul az is kiderült, hogy Görcsös József már azért sem lehetett az olimpiai bajnok edzője, mert 1990-ben megszűnt a munkaviszonya a klubnál, az olimpia előtti időszakban magánvállalkozó volt. Ezzel a vitás ügy tisztázódott, hiszen feketén fehéren kiderült, Görcsös nem készíthette fel Repkát az olimpiára, s így az edzői járulékra sem jogosult. Az érintettek azonban ebbe nem törődtek bele, s kerestek egy kiskaput. A meghallgatáskor úgy nyilatkoztak, hogy amikor Repka nem tartózkodott Németországban, nem vett részt edzőtáborozáson, akkor a hét végeken otthon Görcsös Józseffel a lehetséges olimpiai ellenfelekről videofelvételeket tekintettek meg. Köpf Károly, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatója szakvéleményében ugyan kifejtette, hogy az olimpiai felkészítés a központi edzésekből és a sportoló klubjában végzett munkájából áll, ezért a harmadik személy közreműködése nem fogadható el. A szövetség viszont megerősítette, hogy Görcsös József közreműködött Repka felkészítésében. És ennek a szégyenteljes ügynek ez a lényege…
Az új eljárás során hiába tanúskodott Gutman József mellett a szövetség korábbi vezetése, Bíró Mihály elnök, Köpf Károly főtitkár, Szőnyi János szövetségi kapitány, hiába támogatta edzői járadékát a MOB vezetése, Gallov Rezső, a sporthivatal akkori elnöke, a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja és a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Birkózószövetség jelenlegi vezetése ragaszkodott a korábbi döntéséhez. Vajon hogyan fordulhatott elő, hogy a kilencvenes évek elejének sportvezetése másként emlékezett, mint a szövetség jelenlegi vezetése?
A Nemzeti Sporthivatal újabb határozatában ugyan elismerte, hogy Repka Attila olimpiai felkészítésében Gutman József edzőként közreműködött, azonban a mesteredző kérelmét elutasította. Ezt azzal magyarázta, hogy Repka Attila Görcsöst jelölte az edzői járadékra, ezt a szövetség is támogatta, míg Gutman edzői tevékenységét csak a MOB ismerte el. A kormányrendelet szerint, ha a sportoló javaslatát az egyik véleményező támogatja, akkor az edzői járadékot az érmes javaslata alapján kell meghatározni.
Gutman nem adja fel, a határozat ellen fellebbez, és eltökélt szándéka, hogy végső esetben nemzetközi bíróságnál keres jogorvoslatot. Az ügy folytatódik, s remélhetőleg egyszer majd igazságos döntés is születik, s a mester megkapja jogos jussát. Arra viszont kevés remény van, hogy az állami sporthivatalt elmarasztalják, mert közreműködött egy igazságtalan, hibás döntésben.