Akinek nem keresztje a kajakozás

K a j a k - k e n u Kajak-kenuban az országos bajnoki cím nem különösebb dicsőség, hiszen nemhogy a sportszerető közvélemény, de még a hazai szövetség is olimpiai győzelemben jelöli meg a „halhatatlanság” mércéjét (ez vagy öt vb-arany az örökös bajnokok tablójára kerülés feltétele). Ám az előző eredmények hitelét meg is lehet előlegezni, s erre Kucsera Gábor a szakemberek szerint is méltó. A hét végi válogatón két számban, kajak kettes ötszáz és ezer méteren is kiharcolta az Európa- és világbajnoki részvételt, így akár már az idén megkezdheti adóssága törlesztését.

Két nyakláncot is visel kereszttel díszítve. Duplán remél segítséget „felülről”?
– Nem vagyok vallásos, ez inkább csak babona. Minden évben akad újabb talizmán, igaz, ez a két kereszt már régebb óta elkísér. Az egyiket a szüleimtől, a másikat a barátnőmtől kaptam.
– Azt ugyan nem tudom, hogy Horváth Gábor, a kétszeres olimpiai bajnok négyes hátsó embere babonás-e, pláne, hogy az volt-e tíz éve, ellenben nagyon emlékeztet akkori megjelenésére, alkatára.
– Már többen mondták ugyanezt, ezért el kell fogadjam. Bár én még Horinál is magasabb vagyok, az ő 192 centijével szemben kereken két méter, s így néhány kilóval is többet nyomok, öt híján egy mázsát.
– Egyéb hasonlóság? Ön is bohém, önveszélyes motoros, darázs- és pókcsípés-specialista, aki időről időre menthetetlenül összetöri magát?
– Ebben is van igazság. Bár szeretnék, de motorom még nincs, így egyelőre csak mászókáról lehuppanva törtem össze magam. Nekem is volt már ujjsérülésem, sőt egyszer az orrom is eltört.
– Egész szépen rendbe hozták. Még manöken is lehetne!
– Ezt is mondták már.
– Na tessék!
– Kacérkodtam is vele…
– … ezzel azért ne dicsekedjen…
– … de maradtam a kajaknál, ami teljes embert követel.
– Még szerencse. Termete alapján még a kajakosok között is „kajakos”. Született tolóember, egykor talán éppen Horváth Gábor utóda a négyesben?
– Idén csak kettesben versenyzek, jövőre szeretném megcsípni az ezer egyest, s a 2006-os szegedi világbajnokságig Kammerer, Storcz, Vereckei és Horváth is biztosan együtt marad. Messzebbre bátorság lenne tervezni, a négyes számomra inkább csak Pekinget követően lehet kihívás.
– Hadd mérjem mégis a nagy elődökhöz. Egykor Horváthot is egy olimpiai bajnok vezérevezős, Csipes Ferenc fedezte fel magának, mint most önt Kammerer Zoltán. Aki az ugyancsak háromszoros olimpiai aranyérmes Storcz Botondot rakta ki a kettesből az ön kedvéért. Nem okozott ez feszültséget a csapaton belül?
– Horival semmi szín alatt, hiszen ő is tolóember, vele nem lenne szerencsés párost eveznem. Boti pedig idén a négyest részesíti előnyben. Ha Kamera felajánlja valakinek, hogy szívesen menne vele párost, arra illetlenség nemet mondani.
– S ha úgy merül fel a választás, hogy Kammerer vagy Kökény? Ezer méteren ugyanis utóbbival harcolta ki az Eb- és vb-indulást.
– Szerencsére hasonló stílusban eveznek, ezért nem nehéz őket lekövetni. Mindkettőjükkel szívesen kajakozom együtt, de mivel nem vagyok kellőképpen robbanékony, az ezer méter jobban fekszik nekem. Ráadásul párosban az ötszázas mezőny sűrűbb is, ezért Kökénnyel valamivel könynyebb lesz jó eredményt elérnünk a világversenyeken.
– Hadd mérjem még Vereckei Ákoshoz. Huszonhárom évével kajak-kenuban még fiatalnak számít, de Vereckei ebben a korban már többszörös világbajnok volt.
– Csak azt mondhatom, hogy e négy klasszis mellett nagyon nehéz volt betörni az élmezőnybe. Tavaly kis híján kijutottam az olimpiára, Kökénnyel végül kikaptunk a Benkő, Beé párostól.
– Idén mi változott?
– Az olimpia után átigazoltam Sári Nándor csapatába, ami nagyon jó hatással volt rám. Bár mennyiségileg nem edzünk többet, a minőség teljesen más. Nem hittem volna például, hogy bodyzásban tudnak nekem újat mutatni, ehhez képest a télen többször is izomlázam volt. Technikailag is sokat csiszolódtam, ebben a csapatban pedig tényleg minden edzés felér egy versennyel.
– A vízen már befogta Kammereréket. A dobogón mikor jön el ennek az ideje?
– Nem tudhatom, mindenesetre idén szeretném megkezdeni a felzárkózást.