Cirkusz száguldás nélkül

FORMA–1 A „száguldó cirkuszból” szimplán a cirkusz maradt meg vasárnap Indianapolisban, de az Amerikai Nagydíjon történtek ezen messze túlmutatva alapjaiban rázhatják meg a Forma–1-et. Bojkott ugyan korábban is volt az F–1 ötvenöt évet felölelő krónikájában, de arra még nem akadt példa, hogy csak hat autó sorakozzon fel a rajtrácson. S mindez a gazdasági szempontból kulcsfontosságú amerikai piacon esett meg.

Elöljáróban leszögezhetjük: minden a Michelin hibája miatt történt, s a szigorúan vett technikai részleteket illetően a francia gumigyártó cég sem vitatja a felelősségét. Tegnap hivatalos közleményben kért bocsánatot, elismerve, hogy az indianapolisi futamra szállított abroncsaik alkalmatlanok voltak a 73 körös verseny teljesítésére. Ezt a szabad edzéseken Ralf Schumacher és Ricardo Zonta defektje is jelezte; s nincs mit szépíteni, a speciális, döntött oválkanyart is tartalmazó pálya, amit ráadásul tavalyhoz képest újraaszfaltoztak, kifogott a Michelin mérnökein.
Mint ismeretes, a szomorú felismerés után a cég felszólította a vele szerződésben álló hét istállót (Renault, McLaren, Toyota, BAR, Williams, Sauber, Red Bull), hogy a fennálló balesetveszélyre való tekintettel ne induljon el a versenyen, csak akkor, ha az F–1 szabályaival ellentétben új gumikat szállíthat számukra, vagy másik lehetőségként a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) az oválkanyarba beépít egy sikánt, azaz lassító szakaszt. Mindez nyílt zsarolás volt, és a FIA nem engedett. Belegondolva, mást nem is tehetett, hiszen ha enged, akkor a három Bridgestone gumikkal futó istállót büntette volna. A Jordan és a Minardi persze kis hal, de a harmadik, a Ferrari a lehető legnagyobb. A maranellóiak, amúgy ügyes diplomáciai húzással, nem mondtak nemet a lassító beépítésébe, de igent se, hanem a FIA-ra bízták a döntést. Válaszként a Max Mosley vezette szervezet a michelineseknek felkínálta az egyébként tiltott kerékcserék lehetőségét, hogy mindenképpen legyen futam – a büntetés jogát fenntartva –, illetve némileg cinikusan azt javasolta, hogy a pálya kritikus szakaszán a pilóták ne hajtsanak gyorsan… Azzal az állásponttal persze nehéz vitatkozni, hogy a pályához kell tervezni a gumikat, s nem fordítva.
Ám a Michelin is kötötte az ebet a karóhoz. A felvezető körre ugyan mind a húsz autó kifutott, mert erre az istállók és a FIA közötti, úgynevezett Concorde-szerződés kötelezte őket, de csak a Ferrarik, a Jordanek és a Minardik rajtoltak el. Michael Schumacher (Ferrari) 84. futamgyőzelmét aratta, de a dobogón nem pezsgőzött. Ahogy megjegyezte, nem ilyen körülmények közepette szeretett volna nyerni.
Nem érdektelen az F–1-et irányító Bernie Ecclestone véleménye sem: „Megvolt a kompromisszum lehetősége, hogy a teljes mezőny elrajtoljon, ám ez a Michelin csökönyössége miatt meghiúsult. Hatalmasat nőhetett volna Amerikában a Forma–1 népszerűsége, ám most minden összedőlt” – szögezte le keserűen.
Marad a kérdés, mikorra lehet mindent újra felépíteni. Ha egyáltalán lehet.

Imolában is bojkottáltak már. Az 1982-es San Marinó-i Nagydíjat Imolában tizenegy csapat bojkottálta, de tizennégy autó így is volt a rajtnál. Az akkor még jóval népesebb mezőny nagyobbik része, a Brabhammel és a Williamsszel szolidaritást vállalva, nem indult, mert a Brazil Nagydíjon győztes brazil Nelson Piquet-től (Brabham) és a finn Keke Rosbergtől (Williams) szabálysértés miatt utólag elvették a pontjait, ám a helyzet korántsem volt egyértelmű. Azt a csonka futamot végül Didier Pironi (Ferrari) nyerte. (F. T.)