Elszakítva is gazdag múlt

2005. 06. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már csak múltjában él a magyar labdarúgás . A visszatekintés azonban Kárpát-medencei léptékben sem haszontalan. Románia esetében külön kiemeltük, hogy a labdarúgás népszerűsítésében a magyarok fontos szerepet töltöttek be. Románia első válogatott mérkőzését csupán az első világháborút követően, 1922-ben játszotta az alábbi összeállításban: Adalbert Ritter, Alois Szilagy, Elemer Hirsch, Dezsö Jakobi, Nicolae Hönigsberg, Francisc Zimmermann, Aurel Guga, Carol Frech, Paul Schiller, Francisc Ronay, Ioan Auer. Megjegyzendő, hogy Romániában előszeretettel románosították a magyar és német keresztneveket. Közelebb járunk az igazsághoz, ha az előbbi csapatot így mutatjuk be: Ritter Adalbert, Szilágyi Lajos, Hirsch Elemér, Jakobi Dezső, Nicolaus Hönigsberg, Franz Zimmermann, Aurel Guga, Karl Frech, Paul Schiller, Rónay Ferenc, Johann Auer. A tizenegyben csak egy román nemzetiségű található, az persze magától értedődik, hogy Guga volt egyben a csapatkapitány. A két világháború közötti időszakban azonban nem ebből a csapatból kerültek ki a legismertebb magyar játékosok. Ez a rang sokkal inkább Bodola Gyulának és Dobay Istvánnak jár, előbbi 1945 után 13-szor a magyar válogatottban is szerepelt. Nála is ismertebbek a Steaua magyar BEK-győztesei 1986-ból: Jenei Imre, aki nemcsak a román, hanem rövid időre a magyar válogatottnak is volt szövetségi kapitánya, valamint Bölöni László. Rajta kívül egyetlen BEK-nyertes magyar labdarúgó található: Puskás Ferenc. Ebben a klubban tényleg dicsőség a tagság.
A csehszlovák labdarúgás sikereiből is kivették részüket a magyarok. Két neves játékos, Kalocsai Géza és Kubala László a magyar mellett a csehszlovák válogatottban is szerepelt. Náluk kevésbé ismert Gőgh Kálmán, Móder József és Vencel Sándor, pedig nagyobb eredményt értek el: mindhárman tagjai voltak az 1976-ban Európa-bajnok csehszlovák együttesnek! Gőgh és Móder a döntőben is pályára lépett, Vencel volt a cserekapus.
Európa-szerte ismert eredményt még a kárpátaljai születésű Rácz László ért el, aki a szovjet válogatott tagjaként nem csupán a magyar csapat irapuatói kivégzésében vett részt az 1986-os világbajnokságon, hanem 1988-ban Európa-bajnoki ezüstérmet is szerzett. Később a Ferencvárosban is megfordult, játékosként és pályaedzőként egyaránt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.